Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VII. TANÚ.

mert ugyan az illik ő Szent Pia ígéjéhoz, hogy ki tessék ismétis, hogy mostis ugyan azon nyomorodott és nyavalyás és ez világ előtt utálatos Krisztus hirdettetik, aki régen szömélye szerint ugyan ily alázatos ábrázatú volt. (P. II. 180.) Mais példa Magyar ország, holott az Ürnak szolgáiban egy níhányat az bálvány imádók meg öleiének, kiket megint minden méltóságokkal egyetembe ki pr engereztetett az Űr Isten mind Budáról, Pestről, Esztergomról, Vácról, Váradról és mais mind egész világ előtt hurogatja az Ür Isten az maradék ját. (P.V. 91b.) Csak Magyar országis nagy példa ezeknek veszedelmekről, kiknek veszedelmek alatt az Krisztus Igéje jobban-jobban ki ter­jed. (P. 1.450.) Budába, Esztergomba, noha pogán török bír, de nagy fé­nyetek alatt, hogy senkinek vérét ki ne ontsák, ne vetekedjenek, senkit meg ne csaljanak, sőt az Isten Igéjét szabadon hirdessék, az különb hitek miatt egymásra fel ne támadjanak. (Ez féle oltalmak mind isteni gond viselésből vannak, noha őket pogán által szerzi.) (P.V.441.) Ez utóbbi a töröknek arra a jellegzetes pacifikációjára céloz, amely Tolnán, Pécsett, Kecskeméten, Gyöngyösön s egyebütt felibe osztatja a templomot a reformált és nem reformált keresz­tyénség között és különösen a megszállásnak első évtizedeiben az őslakosság életét lehetőleg keveset zaklatja. — Bornemiszának ez a gyűlöletmentessége a törökkel szem­ben rendkívül érdekes és jellemző. Szinte kulcsát adja a keleti magyarság belső magatartásának és a száz évvel későbbi kuruc­világ indítékainak. De nincsen ebben egy gondolatnyi megalkuvás sem a moha­medánizmus felé. Isten tartson minket Fia tanításában, hogy se török, se pápa, se cigány tévelgésre ne térjünk. (P. I.CCXXIIb.) Az törökök oly istent imádnak, kinek fia nincs, oly isten pedig sohol nincs, azért őkis bálvány imádók, mert nem Isten az, kit ők imádnak. (P. II. 191b.) A Prága-Bécs felől sugárzó német világ azonban még elvi­selhetetlenebbnek látszik és, ezidőtt legalább, jobban tapossa a magyar lelkiséget, mint a török. Ennek az állapotnak érdekes igazolását adja TELEGDI MIK­LÓS, mikor az egyház és világi felsőbbség lelki, illetve testi

Next

/
Oldalképek
Tartalom