Wiczián Dezső: Luther egyházfogalmának gyakorlati jelentősége (Szentgotthárd, 1934)

Nem csupán a mostani Luther-jubileum adja az alkalmat arra, hogy Luthernak az egyházról hirdetett gondolatait is felelevenítsük, hanem egyúttal az a körülmény, hogy az evangélikus keresztyénségnek világszerte folyamatban levő megújulásában az egyház gondolata szükségszerűen előtérbe került és másrészt ennek a megújulásnak a legfontosabb alakító tényezője éppen Luther szóhoz jutása. Azok a komoly tudományos kutatások, amelyek Luther egyházfogalmát újabban egyre inkább tisztázni igyekeznek, nem maradhatnak mélyreható gyakorlati következmények nélkül.*) Az elmúlt évtizedek a szellemi élet egész vonalán az individuálizmus jegyében állottak. Természetes, hogy ez a szellemi légkör, mely mindenben az egyén jogait és szabadságát érvényesítette, nem kedvezett az egyház gondolatának. A világháború s az utána következő szellemi átalakulás az individuálizmus uralmát megtörte s azóta egyre jobban hódít a kollektiv irányzat, amely az egyént a közösség érdekeinek rendeli alá. Pusztán szociológiai szemszögből Ítélve, ez a hódító kollektiv szellem határozottan kedvezni látszik az egyházi gondolat érvényesülésének. A kollektivizmusnak ilyen optimista megítéléséből eredt Dibelius Ottó főszuperintendens sokak által felkapott jelszava az „egyház évszázadáról ". Sajátságos iróniája a sorsnak, hogy a legújabb németországi események, amelyek az egyházi egységet is teljesen a kollektiv szellemű nemzeti forradalom kényszerével akarják megvalósítani, a kollektivizmust örömmel üdvözlő Dibeliust is elsöpörték. Éppen ezek az események is arra figyelmeztetnek, hogy az egyház valami egészen más, mint amit egy látszólag kedvező korszellem kitermelhet, vagy amit bármiféle állami vagy. más szociális szervezet megvalósítani képes. Itt az ideje, hogy *) Az idevonatkozó újabb irodalomból különösen figyelmet érdemelnek a következő munkák : Walther, W. : Das Erbe der Reformation, IV. Luthers Kirche; 1917. Holl, K. : Gesammelte Aufsätze I. Luther. 4. és 5. kiadás 1927. Kattenbusch. F. : Die Doppelschichtigkeit in Luthers Kirchen begriff ; 1928. Kohlmeyer, E. : Die Bedeutung der Kirche für Luther. Zeitschr. für Kirchengeschichte 1928. Althaas, P. •' Communio sanctorum ; 1929. Credo Ecclesiam. Festgabe für W Zoellner. 1930. Eiert, W. : Morphologie des Luthertums 1. 1931. Doerne, M. : Gottes Volk und Gottes Wort. Luther-Jahrbuch 1932. Rietschel, E. : Das Problem der unsichtbar-sichtbaren Kirche bei Luther. (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte 154 ) 1932.