Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
tásának érdemeiért, az alamizsnának, böjtnek, alamizsnálkodásnak és egyéb jótéteménynek érdemeiért..., akik azt mondják, hogy a misehallásnak és a misemondásnak érdemeiért, a szűz Máriának és mind a szenteknek érdemekért bocsátja meg minekünk a mi bűnünket az Úristen ... Mi lehet nagyobb a Krisztusnak ellene, mint másnak tulajdonítani a Krisztusnak érdemét?" 196 ) Ozorai Imre e könyv tanúsága szerint Luther művének hű magyar munkása. 197 ) Révész Imre több ponton részletezve is rámutatott Luther szellemének megnyilatkozására, s emellett Melanchthon irodalmi hatására is hozott példákat. 198 ) Ezek a hatások azonban nem jelentenek szolgai átvételt. Ozorai írása őszinte meggyőződés szülötte. Kemény szavai félreérthetetlenül tanúsítják, hogy a keresztyénség arculatának eltorzulásai szíve mélyéig bántották, és az igaz papság tisztének tudata hajtotta előre tanításában. Dévaihoz hasonlóan ő is szép bizonyság arra, hogy magyar népünk képviselői ugyancsak magukévá tudták tenni Luther szellemét; teljes egészében s mégis önálló kifejezéssel. Emellett megállapítható az is, hogy Melanchthon hatása nem nyilvánult mindenkor oly módon, hogy a „halk lépegetésre", egyeztetésre, iskolás hithirdetésre adott volna indítást. Külön ki kell emelnünk azt a hatást, amelyet Ozorai az Antikrisztusról való tanítás tekintetében Luthertől kapott. Révész Imre, főleg Preuss tanulmánya segítségével, ez irányban is elvégezte a kutatnivalót. Az Antikrisztus képzetének történelmében Luther nevéhez fűződik az a változás, hogy a képzetnek a pápaságra való alkalmazása többé nem erkölcsi, hanem keresztyén vallási és teológiai okokból történik. Luther Antikrisztusnak mondja a pápát, — ezzel csak régebbi tanítást vett át, — de az az újítása, hogy e tételre nézve is érvényesíti a keresztyén teológiai szempontokat. 199 ) Ilyen értelemben kell és lehet méltányolnunk Ozorai tanítását az Antikrisztusról és egyházáról. Az Antikrisztus fő jellemző vonása nála is a Krisztus beszédének elferdítése, szerzésének kiforgatása, az egyedül Krisztus érdemében való bízás lerontása. S Ozorainál is, akárcsak Luthernél, az Antikrisztus művei közül a legfőbb botránykő a mise. 200 ) 196) El—2. 197 ) Révész i. c. 184: „... tárgyi és lényegi eltérést Luther és Melanchthon egyetlen sarkalatos tanításával szeimben sem találunk nála". 198 ) Uott 184kk. 19B ) Preuss i. m. kül. 153k, 175kk. Wendorf i. m. 133kk. 20 °) Preuss i. m. 150.
