Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
hogy Lutherrel rokonszenvezett. Nem tudjuk, hogy mikor, mikép kezdődött kapcsolatuk, de 1523 január elején már bizalmas hangú levelet írt hozzá Prágából. Biztosítja Luthert, hogy a borjúszörnyről ellene írt könyvecske nem az ő utasítására készült, sőt mihelyt tudomást szerzett róla, azonnal elégettette a nyomtatott példányokat. Kéri, hogyha mégis kezébe kerülne egy példány, ne higgye, hogy az az ő munkája. Nem akarja elrejteni előle jó véleményét, hogy ehhez igazodjék. írjon neki az oltári szentség imádásáról, a könyvből való imádkozásnak, az ereklyék tiszteletének szükségességéről és hasonlókról. 31 ) Ugyanabban az évben Albrecht bátyjával együtt Wittenbergben is felkereste Luthert. 32 ) m Neki szokták tulajdonítani, hogy a húszas évek elején két olyan tanító működött a budai iskolában, akik később a reformáció határozott hívei lettek. Közülük Grynaeus 1523-ban eretnekség gyanúja miatt börtönbe is került, s innen csak előkelő férfiak és nők közbenjárására szabadult, de úgy, hogy hazánkat el kellett hagynia. Távozni kényszerült társa, Vinsheimius is. 33 ) Nagyon valószínű, hogy humanista, reformista irányuk miatt űzték el őket. 34 ) II. Lajos nevelője. Budapesti Szemle 36. kt. 1883. — K. Schornbaum, Zur Politik des Mkgr. G. v. Br. München 1906. lkk. A vallásügyi törvéngekre: A' lutheránusok ellen Ezer, öt Száz, Húszon ötödik Évben iktatott törvényhozásba. Be nem folyt a' R. K. Papság. Pest 1813. — Veszprémi, „Lutherani comburantur". Uj Magyar Sión 1880. — Zsilinszky Mihály, A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a < eformatiotól kezdve. I. Bp 1880. — Haller-Karácsonyi, Történelmi hazugságok. Bp 1890. 761kk. —• Szabó Dezső, A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp 1909. 66kk. Mária királynéra: Leopold Ritter v. Sacher-Masoch, Ungarns Untergang und M. von Oesterreich. Leipzig 1862. kül. 88kk. — .. t. . (Botka Tivadar), M. magyar királyné győzelme a vallási gyanúsításokon. Magyar Sión 1864. — Juste Tivadar, M. magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford.: Szász Károly. Pest 1866. — Fraknói V., M. magyar királyné állása a reformatio irányában. Uj Magyar Sión 1878. — P. v. Radics, Fürstinnen des Hauses Habsburg in Ungarn. 1896. 53kk. — G. Loesche, Die evangelischen Fürslinnen im Hause Habsburg. Wien 1904. 13kk. — Payr Sándor, M., a humanista magyar királyné, Bp 1905. (Előbb a Prot. Sz-ben.) — Ortvay Tivadar, Habsburgi Mária és férje II. Lajos magyar király katholikus igazhívőségének kérdése. Bp 1913. — Uaz, M. II. Lajos magyar király neje. Bp 1914. Henckel Jánosra: Franki Vilmos, H. J. Mária királyné udvari papja. Pest 1872. — Gustav Bauch, Dr. J H., der Hofprediger der Königin Maria von Ungarn. Ung. Revue Bp 1884. 599. 31 ) E 4, 57. Vö. Köstlin I, 646. L. Művei 4, 3. 32 ) Köstlin II, 107. 33 ) Neustadt i. m. 83. Ábel Jenő, Egyetemeink a középkorban. Bp 1881, 44kk. Karácsonyi János és Révész Kálmán vitája: ETE 1, 550kk; Századok 1902, 1903. Zoványi, Ref. tört. 22. Payr, Cordatus. ösvény 1928. 26. Ortvay, Igazhívőség stb. 4k. 34 ) Allgemeine deutsche Biographie 10. (Leipzig 1879) 72k. Karácsonyi J., Századok 1903. 76.
