Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

I. BEVEZETÉS.

halmi apátságot a lázadókon nyert győzelme emlékére s a győzelem esetére tett fogadásának teljesítéseképpen ala­pította. 13 ) A templomok mintegy a régi pogány kultuszhe­lyek utódai lesznek. Amint eddig egy nemzetség pogány módon áldozott ősei iránt való tiszteletből, úgy most ke­resztyén kultuszközösségek alakulnak, amelyek azért emelnek templomot, hogy abban fejezzék ki elhunyt ősük iránt való kegyeletüket. Templomokat, kolostorokat ala­pítanak elhunyt hősök lelkiüdvéért és védőszentek párt­fogásának biztosítására. 14 ) Az istentiszeleti hely rendeltetésének ilyen felfogá­sán kívül figyelemreméltó az Isten tiszteletének módja is. Adataink alapján az a kép alakul ki az István korabeli keresztyénségről, — s erre nézve teljes a megegyezés a történetírók között, — hogy a vallási életet nagy mérték­ben jellemezte Szűz Mária és a szentek tisztelete. István király életírói hangsúlyozzák a kegyes király buzgó tisz­teletét a Boldogságos Szűz iránt; Gellért püspök életírói szintén kiemelik, hogy hősük működése különös mérték­ben fokozta hazánkban Mária tiszteletét. 15 ) A szentek tiszteletének egyre terjedése könnyen ért­hető: az ősök hasonló tisztelete elősegítette. A papoknak könnyű volt egyes szenteket mint kiváló hősöket állítani a lelkek elé, és így a heroikus vonások kellő kiemelésével valósággal csodálatot, tiszteletet kelthettek irántuk a ma­gyar szivekben. De vájjon a szentek kultuszának a hom­loktérbe jutása nem akadályozta-e a teljes hódolatot a ke­resztyén vallás középpontjában álló Krisztusnak? A temp­lomok, kolostorok építése és a szentek kultuszának egyéb jelenségei a „szenteket" mintegy isteneknek tüntették fel az addig még pogány magyarságnak a szemében. A nép éppen a túlzott kegyelet, az imádáshoz közeljáró tisztelet­adás követelése miatt képtelen volt őket igazán megis­merni, nem láthatta meg bennük a keresztyén hit és élet kiváló képviselőit. A szentek feje köré vetített glória a sze­met elkápráztatta és a szívet áhítatba ejtette, de éppen ezért a szem nem ismerhette meg bennük a Krisztus hí­veit, a vértanukat, a kereszthordozó embereket, s a szív zárva maradt Krisztus tiszta igéje előtt. A Mária-tisztelet fokozásának ugyanez a vesze­delme. 16 ) István király a legenda szerint halálos ágyán a 13 ) Karácsonyi, Magyarország egyháztörténete 6. 14 ) Hóman i. m. 230k. 15 ) Karácsonyi J., Szent Gellért, csanádi püspök, élete és művei. Bp 1887. 141kk. 16 ) A kat. teológia elismeri a különböző Mária-tiszteletek jogo­sultságát. B. Bartmann, Christus ein Gegner des Marienkultus? Frei­burg i. Br. 1909. Előszó V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom