Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
I. BEVEZETÉS.
halmi apátságot a lázadókon nyert győzelme emlékére s a győzelem esetére tett fogadásának teljesítéseképpen alapította. 13 ) A templomok mintegy a régi pogány kultuszhelyek utódai lesznek. Amint eddig egy nemzetség pogány módon áldozott ősei iránt való tiszteletből, úgy most keresztyén kultuszközösségek alakulnak, amelyek azért emelnek templomot, hogy abban fejezzék ki elhunyt ősük iránt való kegyeletüket. Templomokat, kolostorokat alapítanak elhunyt hősök lelkiüdvéért és védőszentek pártfogásának biztosítására. 14 ) Az istentiszeleti hely rendeltetésének ilyen felfogásán kívül figyelemreméltó az Isten tiszteletének módja is. Adataink alapján az a kép alakul ki az István korabeli keresztyénségről, — s erre nézve teljes a megegyezés a történetírók között, — hogy a vallási életet nagy mértékben jellemezte Szűz Mária és a szentek tisztelete. István király életírói hangsúlyozzák a kegyes király buzgó tiszteletét a Boldogságos Szűz iránt; Gellért püspök életírói szintén kiemelik, hogy hősük működése különös mértékben fokozta hazánkban Mária tiszteletét. 15 ) A szentek tiszteletének egyre terjedése könnyen érthető: az ősök hasonló tisztelete elősegítette. A papoknak könnyű volt egyes szenteket mint kiváló hősöket állítani a lelkek elé, és így a heroikus vonások kellő kiemelésével valósággal csodálatot, tiszteletet kelthettek irántuk a magyar szivekben. De vájjon a szentek kultuszának a homloktérbe jutása nem akadályozta-e a teljes hódolatot a keresztyén vallás középpontjában álló Krisztusnak? A templomok, kolostorok építése és a szentek kultuszának egyéb jelenségei a „szenteket" mintegy isteneknek tüntették fel az addig még pogány magyarságnak a szemében. A nép éppen a túlzott kegyelet, az imádáshoz közeljáró tiszteletadás követelése miatt képtelen volt őket igazán megismerni, nem láthatta meg bennük a keresztyén hit és élet kiváló képviselőit. A szentek feje köré vetített glória a szemet elkápráztatta és a szívet áhítatba ejtette, de éppen ezért a szem nem ismerhette meg bennük a Krisztus híveit, a vértanukat, a kereszthordozó embereket, s a szív zárva maradt Krisztus tiszta igéje előtt. A Mária-tisztelet fokozásának ugyanez a veszedelme. 16 ) István király a legenda szerint halálos ágyán a 13 ) Karácsonyi, Magyarország egyháztörténete 6. 14 ) Hóman i. m. 230k. 15 ) Karácsonyi J., Szent Gellért, csanádi püspök, élete és művei. Bp 1887. 141kk. 16 ) A kat. teológia elismeri a különböző Mária-tiszteletek jogosultságát. B. Bartmann, Christus ein Gegner des Marienkultus? Freiburg i. Br. 1909. Előszó V.
