Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
I. BEVEZETÉS.
Boldogságos Szűz pártfogása alá helyezte Magyarországot. 17 ) Az, hogy Máriának ilyen pártfogói tisztet tulajdonított, már egyenesen Jézusnak az isteni gondviselésről szóló tanításával ellenkezett. Különben a templomi kultusz legfontosabb része az egész nyugati keresztyénség gyakorlata szerint a miseáldozat volt. Ezzel összefüggésben ekkorra már kialakult és mindenütt érvényesült a római katolikus tanítás az üdvözülés rendjéről. A szentségek Isten kegyelmét árasztják az azokkal élőkbe. Krisztusnak a misében megújuló érdeme és általában az egyház őrizetére bízott érdemek segítik a lelkeket az üdvösség reményéhez. Ehhez képest a jócselekedetek szintén az üdvösség megszerzésének rendjében állanak. •— Az Istenben való bizodalom rovására megtűrték a számtalan közbenjáróban való hitet. Az Istentől parancsolt páratlan alázatosságot gátolta az egyházi személyek előtt való megalázkodás követelése. Az önérdemről való lemondás nem érvényesülhetett, legfeljebb a büszkélkedés tárgya változott: míg eddig talán a harciasság, vitézség volt dicső erény, addig most az alamizsnálkodásban, templomépítésben és egyéb kegyes cselekedetekben bíztak. Mindennek természetes folyományaképpen a vallásosság jeles bizonyságának a kultuszi szabályok pontos megtartását tekintették. Igen jellemzőek erre nézve István intézkedései a vasárnapi munkaszünetről s templombajárásról, a kántornapi és pénteki böjtről, valamint a tizedről. 18 ) Ehhez hasonlóan a befogadott keresztyénség erkölcsi tanítása — amint ezt Imre herceg legendája tanúsítja — ugyancsak a vallási teljesítmények becsülésén épült fel; a keresztyén élet motívuma az Istennek való kedveskedés. A keresztyénség tehát már deformáltam az eredetitől eltérő alakban került Magyarországba. Ez a megállapítás annyival is inkább jelentős, mivel a nyugati keresztyénség éppen akkor ment át egy reformáción s a magyar térítés munkásai éppen ennek a clunyi reformmozgalomnak voltak az emberei. 19 ) Csakhogy ez a reformáció a római egyház érdekében történt, s nem változtatott azon az átalakuláson, amelyen a keresztyénség átment: a Krisztus-hitből vallás, Jézus Krisztus művéből politikai és kulturális hatalom, a „gyülekezet"-bői nevelőintézmény lett. A magyar keresztyénség továbbra is állandó kölcsönhatásban állott Nyugattal. Minthogy pedig ott az evangéliumi keresztyénség javára századokon át jelentős változás 17 ) Érdy :. ni. 31. Szabó i. m. 72. 77. 18 ) István dekr. II. 7—10. 52. I. m. 24k, 42k. 19 j Hóman i. m. 193kk.
