Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
a dánieli jóslat, 1541-ben pedig külön iratban magyarázta Dániel 12. részét; mégis inkább az 1529—30-ban megjelent iratai lehettek Batizira hatással, 234 ) mert ezekben találjuk ugyanazt a felfogást a török és a pápa antikrisztusi mivoltáról, amilyen Batizi énekében van. Az Antikrisztus képzete Luther több más tanítványának könyveiben szintén jelentős, de a dánieli és ezékieli jóslatok lutheri magyarázatát kiváltképpen Batizi használta fel. Kátéjának előszavában is így ír: „Továbbá semmit nem kételkedünk benne, hogy ez ne légyen az idő, amelyet Dániel próféta nevez keresztyén anyaszentegyháznak eloszlásának .. ," 235 ) Ugyanitt azt is hirdeti, hogy a pogány törökkel az Üristen ostorozza a világot; el akarja szakasztani a keresztyéneket a bálványistenimádástól és penitenciára akarja őket hívni... Ez a tanítás a XLIV. psalmusban is. 238 ) Mindamellett műveiben inkább oktat, mint prófétál. A tanításra való készségének és képességének meg is termett értékes gyümölcse. Kátéja: Keresztyéni tudományrúl való rövid könyvecske nagyon kelendő volt; három kiadásról tudunk, a 2. 1550-ből, a 3. 1555-ből való. 237 ) Dévai és Gálszécsi kátéival összehasonlítva az övé a rendszerességgel és a didaktikai célszerűséggel tűnik ki; kevesebbet polemizál és elmélkedik, inkább kifejt, értelmez és az ismeretek megrögzítésere törekszik. Tartalma nagyjából azonos Luther kátéival, csak annyiban tér el azoktól a rendje, hogy a keresztségről első helyen szól. Az egész könyv a lutheri keresztyénség szellemét sugározza; a részletek elemzése pedig végleg bizonyossá teszi, hogy a lutheri káték közé tartozik. Mindketten, Gálszécsi is, Batizi is kiváltképpen iskolai tanítók voltak, de az átlagból kiemelkedve széles körben hatottak. Batizi jelen volt az 1545-i erdődi zsinaton, s így neki is része van abban, hogy e tanácskozáson az Ágostai Hitvallásban foglalt egyházi tanítást fogadták el. 238 ) 7. Egy névtelen tanítvány. Luther híres asztali beszélgetéseinek gyűjteményében 1538 január 10-éről igen érdekes, tárgyunkra vonatkozó 234 ) Köstlin I—II. passim. 235 ) RMK I. 23. A3. 236 ) RMKT II. 71. 237 ) RMK I. 23. 34. 238 ) Debreceni Ember Pál — Lampe, História ecclesiae reformatae etc. 1728. 93. Payr Sándor, Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Hitvallás és tudomány, Sopron 1930. 127.
