Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
IV. A TÖRÖK-KÉRDÉS.
keresztyénségnek azon ellensége, aki a világ vége előtt a keresztyénséget pusztítja. A törökben is tehát az ördög támadja a keresztyéneket. „Ebből mindenki megnyugtathatja lelkiismeretét, hogy amikor a török elleni harcra hívják, miként gondolkodjék és cselekedjék, mégpedig, hogy ne kétségeskedjék: aki a török ellen küzd, amennyiben az háborút kezd, az az Isten ellensége és Krisztus gyalázója, sőt maga az ördög ellen harcol. Tehát ne aggodalmaskodjék, hogyha egy törököt megöl." 80 ) Ezután részletes fejtegetésben, népszerű érveléssel buzdít a török elleni komoly harcra. Luther következő írása a törökről egy 1530 elején megjelent könyv előszava. Magát a könyvet is Luther adta ki Libellus de ritu et moribus Tvrcorum címen. 81 ) Valamelyik régebbi kiadása annyira megragadta figyelmét, hogy szükségesnek tartotta terjesztését. Szívesen fogadta c könyvet, — írja az előszóban — mert már nagyon vágyott a mohamedánok vallásának és erkölcsének ismeretére. „Bár kevés és jelentéktelen az, amit elmond, — többet is, nagyobb dolgokat is kívánnék —, mégis e keveset és e csekély dolgokat híven adja elő." 82 ) A hitelességéért teszi közzé. E könyv szerzője magyar ember volt. 1438-ban mind diák Szászsebes ostrománál a törökök fogságába esett, — ezért mint Sebesi Névtelent emlegetik —, hosszú és keserves rabság után Itáliába került és Kómában mint domonkosrendü szerzetes élt. Ott írta meg 1475 és 1481 között fogsága történetét és a törökön tett megfigyeléseit. 83 ) Műve többször megjelent, és nagy hatással volt a törökről való felfogás alakulására. De még inkább áll ez róla azután, hogy Luther előszavával került a könyvpiacra. Mindjárt 1530-ban Nürnbergben is kiadták, 84 ) és Frank Sebestyén átdolgozásában németül is megjelent több ízben. 85 ) Lutherre mindenesetre nagy hatással volt a Sebesi 80 ) Uott 173, 1: Aus dem kan nu ein iglicher sein gewissen richten und versichern, wo er zum streit widder den Turcken gefoddert wird, wie er ged'encken und sich halten sol, Nemlich, das er keinen zweifei haben sol, Wer widder den Turcken (so er krieg anfeilet) streit, das er widder Gottes feind und Christus lesterer, ia widder den teuffei selbs streit, Also das er sich nicht besorgen darff, ob er etwa einen Turcken erwürgt ... 81 ) W 30/11, (198) 205. — RMK III. 287. 82 ) W 30/11, 205, 18: Et quamquam modica et parva sunt, quae narrat, et plura et maiora desiderem, tarnen ea ipsa modica et parva fideliter ostendit. 83 ) W 30/11, 198kk. Teutsch I. 141. Pukánszky Béla, A magyarorsz. német ir. tört. 201kk. Uaz, Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn I. Münster i. W. 1931. 48k, 207kk. «*) RMK III. 284. 85 ) W 30/11, 204. RMK III. 283. Apponyi, Hungarica 1672. sz. RMK III. 290.
