Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
98 A niimberg-i (az ú. n. brandenburg—nürnberg-i) egyházi rendtartás (1533) miséje 32 5) egyike azoknak az evangélikus liturgiáknak, amelyek mindenre kiterjedő, normatív utasításaikkal tudatosan gátat akarnak vetni a lutheri reformáció lelkétől idegen szabadosság könnyen veszedelmessé válható istentiszteleti anarchiájának és gondosan őrködnek, hogy templomainkban az isteni mysterium szentsége az egyház építésére és a hívek vigasztalására zavartalanul megmaradhasson. 32 6) Lényegében ugyanez a célja a II. Joachim választófejedelem nevéhez fűződő brandenburgi rendtartás (1540) tiszta evangélikus szellemű rendelkezéseinek is. 32 7) A lutheri reformáció centrális jelentőségű hittapasztalata: a sola gratia — sola per Christum — sola fide képezi ennek az egyházi rendtartásunknak és a benne foglalt liturgikus utasításoknak, különösen pedig az egész mise-rendnek az alapját, éltető erejét. 32 8) A brandenburgi liturgia nagy gondot fordít —• A Deutsche Messe hatását kell látnunk a két részre osztott consecratióban és distributióban. 32 5) Richter i. m. I : 177. és köv. o. 32 6j Nem csoda tehát, hogyha az evangélikus anyaszentegyház liturgikus lelkületétől idegen Achelis (i. m. I : 349.) egyszerűen „romanisierende Kirchenordnung"-nak bélyegzi ezt az Osiander alkotásaként létrejött nürnbergi evangélikus misét. — A latin és német változatban egyaránt használatos nürnbergi misének az úrvacsorai intelme tulajdonképen nem más, mint tiszta keresztyén offertorium-imádság, epiklesis és anamnesis (commemoratio). — V. ö. Fendt i. m. 220. o. és Brilioth i. m. 206. o. 32 7) Richter i. m. I : 323. és köv. o.; Sehling i. m. III : 18. és köv. o. 32 8) A mise szövegét lásd Sehling i. m. III : 67. és köv. o. Hogy mennyire evangélikus, Luther lelkétől áthatott volt II. Joachim fejedelem, az nyilvánvaló ebből a kijelentéséből is: ,,So wenig ich an die römische Kirche will gebunden sein, so wenig will ich auch an die Wittenbergische Kirche gebunden sein; denn ich nicht spreche Credo sanctam Romanam oder Wittenbergensem, sondern catholicam ecclesiam, und meine Kirche hier zu Berlin und Cölln ist eben eine solche rechte christliche Kirche, wie die der Wittenberger". Sehling i. m III : 18. II. Joachim liturgikus konzervativizmusára jellemző az a levélváltás, amely 1539-ben a választó-fejedelem megbízásából eljáró Buchholzer berlini prépost és a reformátor közt az ősi egyházi szertartások és a tiszta evangélikus tartalom közti harmónia biztosítása érdekében történt. — A berlini társas-káptalan prépostja révén azt szerette volna megtudni a brandenburgi fejedelem, hogy a régtől fogva szokásos egyházi körmenetek megtartásáról, különösen pedig a berlini evangélikus kanonokok pompás liturgikus öltözetének ezeken való további használatáról mi a véleménye Luthernek. A reformátor válaszának idevonatkozó és ugyancsak jellemző része így hangzott: „Was aber betrifft, dass ihr euch beschwert, die Chorkappe oder Chorrock in der Procession... zu tragen und den Circuitum... zu halten, darauf ist dies mein Rat: Wenn euer Herr, der Markgraf und Kurfürst... will lassen das Evengelium Christi lauter, klar und rein predigen ohne menschlichen Zusatz und die beiden Sakramente... Jesu Christi nac*-
