Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
99 a mise-ruhákra, a papi segédletre, a művészi énekre, a misében a latin és német nyelvet használja, megvan benne az offertorium, a praefatióhoz szervesen kapcsolódó sanctus után — mintegy az evangélium-ellenes római mise-kánon helyett — következő (epiklesis-, communio- és commemoratio-tartalmú) imádsága helyreállítja a szerves kapcsolatot a szereztetési igékkel. 32 0) A szentséggel való élés előtt a pap a római miséből, iletve a Formula Missae-bői átvett „Domine Jesu Christe, qui dixisti apostolis tuis, pacem meam do vobis .. és „Domine Jesu Christe, fili dei vivi, qui ex voluntate Patris . . kezdetű communío-imádságokat imádkozza és a továbbiakban is csaknem mindenütt a Formula Missae útmutatását követi. 33 0) Végül megemlítjük, hogy az 1571-ből való ausztriai istentiszteleti rend 33 1) forrása a nürnbergi és a brandenburgi egyházi rendtartás gazdag mise-rítusa volt. seiner Einsetzung reichen und geben, ... und singen reine Responsoria und Gesang lateinisch und deutsch im Circuitu oder Procession: so gehet in Gottes Namen mit herum und traget ein silbern oder gülden Kreuz und Chorkappe oder Chorrock von Sammet, Seide oder Leinwand ...". — Idézve Fendt i. m. 275—276. o. közlése nyomán. — Joachim liturgikus pompa-szereteténél is nagyobb azonban a hamisítatlan keresztyén igazság szeretete: „In dem aber steht das Hauptstück und Vornehmste, dass die Lehre rein und gewiss sei und auf das göttlich Wort, wie das in der Schrift verfasst, und nicht auf menschlich opinion gegründet". Sehling i. m. III : 41. — Ugyanilyen értelemben hirdeti a brandenburgi rendtartás az egész liturgikus élet kifejezésbeli gazdagságáról, hogy a cél: „mit gebührlicher Ehrfurcht und Reverenz die hochwürdigen Sakramente traktieren, und das göttliche Wort den Einfältigen sowohl mit Predigen, als mit Singen und Lesen und anderer äusserlicher Übung nahebringen". Sehling i. m. III : 52. 32 B) V. ö. Fendt i. m. 279. o. és Brilioth i. m. 207. o. — A legtöbb mise-ének latin, de az imádságok leginkább németek. Az epistolát és az evangéliumot először latinul énekli a pap, illetve a diakónus, azután a nép felé fordulva, felolvassa németül. A brandenburgi mise-rend különbséget tesz a dóm-templomok (székesegyházak és társas-káptalanok), apátságok és kolostori templomok, a városi és falusi plébánia-templomok liturgikus élete között. Az utasítást a mise-rend egyes pontjaihoz tartozó rubrikák foglalják magukban. 3 3°) Nemcsak vasárnapokon és ünnepnapokon van teljes liturgia (communiós istentisztelet, mise), hanem hétköznaponként is. A horák is megmaradnak. Sehling i. m. III : 71. és köv. o. — A betegek communiójára a templomból viszik el az Űr testét és vérét. Sehling i. m. III : 77. 33 1) Richter i. m. II : 347. és köv. o. — A teljes liturgiát is magában foglaló „Christliche Kirchen-Agende, wie die von den zweyen Ständen der Herrn vnd RitterschafTt, im Ertzherzogtumb Oesterreich vnter der Enns, gebraucht wirdt" című rendtartásnak Clujtraeus, a Formula Concordiae egyik munkatársa volt a szerzője. — Talán éppen ennek a körülménynek köszönhető, hogy Achelis (i. m. I : 349) az ausztriai liturgiát a pommeraniaival együtt ugyancsak a „romanisierende" jelzővel vélte „elintézni". 5*
