Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
95 rendtartások — amelyek mintegy 180 liturgiát foglalnak magukban a sok önálló állam és város egyházi újjászervezésének megfelelően — annak a sajnálatos ténynek köszönhetik létrejöttüket, hogy a püspökök legnagyobb része nem fogadta el az evangéliumot, sőt 1530 táján többé-kevésbbé nyiltan is ellenszegült a reformációnak és Krisztus igéje helyeit tévelygő emberi szóra hallgatva: — elszakadt az egyháztól. Érdekes és tanulságos volna most sorra venni ezeket az egyes Kirchenordnü/ig-okban foglalt nevezetesebb evangélikus mise-rendeket és megállapítani, hogy melyek mutatják részben a Formula Missae liturgiájának, részben pedig a Deutsche Messe-nek a hatásait és melyek keletkeztek tőlük függetlenül, de ez a vállalkozás messzire meghaladná tanulmányunk kereteit. Meg kell elégednünk azzal, hogy tárgyunk összefüggésében megemlítjük a legjelentősebbeket és esetleg egy-egy szóval kiemeljük legjellegzetesebb vonásukat. 30 7) Némi hasonlóságot mutat a Formula Missae-ve 1 a porosz hercegség 1525-bői való egyházi rendtartásának evangélikus miserendje, 30 8) amelyben még nagy szerep jut a latin nvelvü mise-énekeknek. Egészen latin a koburg-i mise, 30 9) amely egyébként is (pl. a megtisztított mise-kánon megtartásával) erősen konzervatív jellegű. A német nyelvű misék élén lehetetlen meg nem említenünk a sajnálatos módon hírhedtté vált Mlinzer Tamás gazdag liturgikus munkásságát, amelynek az volt a célja, hogv az egész egyházi év minden vasárnapját és ünnepnapját ellássa német evangélikus miserenddel. 31 0) 1523-ból való ez az van mindegyik rendtartásban az ugyancsak becses egyházjogi anyag mellett. — Az „agenda" szó használatát lásd Rietschel i. m. I : 422. o. A német egyházi rendtartásokat összegyűjtötte, feldolgozta és kiadta Richter: Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahrhunderts c. kétkötetes müvében. Még teljesebb és pontosabb gyűjteménye ennek a gazdag egyházjogi és liturgikus irodalomnak Sehling: Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahrhunderts c. ötkötetes műve. 30 7) Németország délnyugati része igen korán káros idegen befolyás (zwinglianismus) hatása alá kerül és liturgikus élete csaknem teljesen elszakad az egyház megszentelt tradíciójában megőrzött istentiszteleti rendtől. Ennek a területnek ..más szellemű" istentiszteleti rendtartásait tehát a következőkben figyelmen kívül kell hagynunk. 30 8) Richer i. m. 1:28 és köv. o.; Sehling i. m. IV : 32 és köv. o. — A praefatio is és az úrvacsorai intelem is megvan benne. — V. ö. Fendt i. m. 132—133. o. 30 9) Ez a liturgia 1524-bői való. Szövegét lásd Sehling i. m. 1:542 és köv. o. — A sanctus — a hosanna-val és a benedictus-szal együtt — a rendes helyén, közvetlenül a praefatio után következik. — A celebráns-pap akkor is él a szentséggel, ha kommunikánsok nincsenek. — V. ö. Fendt i. m. 167. o. 3 1°) Sehling i. m. I : 472—507. o. — Münzer liturgikus munkásságának a jelentőségét helyesen értékeli Brilioth i. m. 187—188. o.
