Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
96 istentiszteleti rend, amely sok tekintetben (pl. a sanctus-nak eredeti helyén való meghagyásával, a Mi Atyánk utáni csendes imádsággal) helyesebb liturgikus alkotásnak mondható még a DeutscheMesse-nél is. 31 1) Az 1525-bői való erfurt-i német mise ugyancsak Münzer allstedt-i miséje nyomán készült, de megőrzi, illetve visszaszerzi az offertorium-ot, amelynek éneklése megelőzi a praefatiót. 3 1*) Luther német miséjét honosítja meg Hessenben az 1526-ban megjelent Reformatio ecclesiarum Hassiae liturgiája, amely nyomatékosan hangsúlyozza, hogy semmi mást nem akar, mint azt a mise-rítust meghonosítani, ,,den der Diener Gottes Martin Luther jüngst zu deutsch verfasste". 31 3) Egyik legértékesebb alkotása a lutheri reformációnak az Unterricht der Visitatoren an die Pfarrherren in Kurfürstentum Sachsen egyházi rendtartásában 1528ban megjelent liturgia, 31 4) amelynek különösen a nagy ünnepekre szóló mise-rendjei a régi latin introitus-okat, glória-1, „tiszta" sequentia-kat, sanctus-t és agnus dei-t használják és az egészen végigzeng a diadalmas hitbizonyosság: „wir haben im Sakrament den Christus"! 31 5) Az egyházi rendtartások liturgiái között külön csoportot képeznek azok, amelyek Luther hü munkatársának, Bugenhagen János egyházszervező tevékenységének köszönhetik létrejöttüket. Először is a braunschweig-i misére gondolunk, amely 1528-ból való és Bugenhagennek egyik legjelentősebb alkotása, 31 6) azután megemlítjük a hamburg-i misét (1529), amely jóformán csak a német nyelv kizárólagos használatában tér el a braunschweigi misétől. 31 7) Mindegyik liturgiát a szilárd felépítés jellemzi, — az egyéni ízlés és válogatás számára nem marad semmi hely. Még gazdagabb a pommerania-i rendtartás (1535) miséje, 31 8) amely a római veszedelem 3 U) Sehling i. m. I : 504. o. — Mivel a consecratiót a nép felé fordulva végezteti, az egyházias meggyözödésűek szemére vetik Münzernek, „er lehre die Rossbuben auf dem Felde auch Messe halten". — V. ö. Fendt i. m. 173. o. 31 2) Sehling i. m. II : 375 és köv. o. 31 3) Richter i. m. I : 56 és köv. o. 31 4) Richter i. m. I : 77 és köv. o.; Sehling i. m. I : 149 és köv. o. 31 5) Sehling i. m. I : 167. — Fendt természetesen ebben is a „Versachlichung" veszedelmét látja. I. m. 206. o. 3l e) Richter i. m. I : 107 és köv. o. — A római — teljesen Krisztus akarata ellen való — misével szemben ez a helyes, az igazi evangélikus mise, amely a Formula Missae és a Deutsche Messe hatásait mutatja! Richter i. m. I : 115 és köv. o. 31 7) Sehling i. m. V : 528 és köv. o. — Érdekes, hogy a praefatio és sanctus után mindegyiknél a Mi Atyánk következik. — Hamburgban minden nap van mise. Sehling i. m. V : 529. 31 8) Richter i. m. I : 257. és köv. o.; Sehling i. m. IV : 341. és köv. o. — A mise élén álló introitus előtt az énekkar a Benedictus-t (Luk. evang. I : 68. és köv. v.) énekli németül!
