Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére

94 A liturgikus kifejezési formák között legerősebb ténye­zője a Deutsche Messe-nek az evangélikus egyházi népdal, amelyet helytelenül szoktak korálnak nevezni. Azzal, hogy Luther a mise szerves részévé tette a gyülekezet anyanyelvű énekét, kibeszélhetetlenül nagy szolgálatot tett az egyháznak, mert lehetővé tette a hívek aktivitását az istentiszteleti élet­ben. — Luther himnológiai alkotásai és a reformáció száza­dának (ideértve természetesen a XVII. század igazhitű alko­tásait, pl. Gerhardt Pál énekeit is!) evangélikus egyházi énekei az egyetemes keresztyénség örök értékei. Az evangé­likus egyházi népénekkel zenei tekintetben is olyan értékkel gazdagította Luther az egyház liturgiáját, amely semmiben se marad — akár a tartalom mélységes gazdaságát, akár pedig a kifejezésbeli forma szent jellegét nézzük! — a régi gregoriánus liturgikus élet szépsége mögött, sőt vele egyen­rangú tényezőnek bizonyult. 30 5) A Deutsche Messe — ha szegényebb köntösben is, mint a Formula Missae liturgiája, de a nép nyelvén szolgál a ke­gyelmi eszközökkel egyházát építő Úrnak: a verbum et sac­ramentum itt is elválaszthatatlan egymástól! — liturgiája tehát minden rész-szerint-valóság ellenére ugyancsak mél­tán viseli az evangélikus nevet. Nagy tévedés volna azt gondolnunk, hogy a (lutheri) reformáció liturgikus jelentőségét eléggé megismertük és fel­fogtuk, ha ismerjük a reformátornak a liturgia terén köz­vetlenül végzett munkáját. Luther hatása és a reformáció liturgikus alkotó-ereje közvetve — sokszor még a külső, for­mális hatások hiányzása esetén is — egészen nyilvánvaló módon fellelhető a reformáció történeti szülőföldjének, Né­metországnak a XVI. századból való sajátságos alkotásaiban, az ú. n. „Kirchenordnung"-okban, de semmivel se kisebb jelentőségűek azok a liturgiák sem, amelyeket a — Luther hittapasztalata révén közkinccsé lett tiszta evangéliumot el­fogadó és anyaszentegyházunk igaz hitében szakadatlan folytonossággal megálló -— többi európai nemzet és nép kö­rében hozott létre a reformáció. A különböző német Kirchenordnung-ok" 0 6) egyházi 30 5) Az evangélikus egyházi népdal részletes ismertetését lásd Koch: Geschichte des Kirchenliedes und des Kirchengesanges c. müvé­ben, ahol a III. kötettől kezdve a lutheri reformáció idevonatkozó alko­tásainak teljes anyagát közli. — Luther első nyolc éneke 1524-ben jelent meg; 1524—1527 a legértékesebb korszak a reformátor ének­költői működésében. 30 0) A Kirchenordnung-ok természetesen nemcsak a főistentisz­telet liturgiáját foglalják magukban, hanem valamennyi szent szer­tartásnak a rendjét is, tehát az egész liturgikus életet felölelő agenda

Next

/
Oldalképek
Tartalom