Fábián Imre: Sántha Károly, a költő pap, 1840-1928. Budapest 1931.

Életrajz - Gyermek- és ifjúkor

Gyermek- és ifjúkor. Sántha Károly 1840 október 22-én született Kecs­keméten, a híres városban, a „Bánk bán“ költőjének városában. Édesatyja, Sántha Sándor ugyanott köz- tiszteletben álló, keresett szűcsiparos volt. Édesanyja Devossa Klára. A szorgalmas, istenfélő szülőket a Gondviselés nyolc gyermekkel ajándékozta meg. Nyolc gyermek nevelésének gondja még a jól ke­reső iparos számára is súlyos gond mindig. A derék édesapa volt a kenyérkereső, de a szelíd lelkű, csupa­szív édesanya viszont az, akinek vállaira a szép család felnevelésének boldog gondja súlyosodott. Sántha Sándorné vállalta és boldog örömmel teljesítette ezt az édesanyai, — annyi örömet, bút adó — drága feladatot. Nemcsak szorgalommal, takarékossággal, kitartó igyekezettel, hanem csüggedést nem is­merő élő hittel is megáldotta őt a Gondviselés. Épp azért terhét könnyen vitte, édesanyai hivatásának tel­jesítése léleküdítő öröm volt számára. Ez a tiszta lélek, meleg kedély, mély szeretet, élő hit, mely az édes­anya tekintetéből sugárzott és annak egész lényét el- töltötte, gyakorolta az első és legnagyobb hatást Sántha Károly lelkére. Igazi lutheri szellemű házban született és nevelke­dett Sántha Károly. Lutheri szellemű család volt Sántha Sándorék családja, amikor az édesanya esténkint körbe ültette a gyermek sereget, mint élő sövényt és boldogan énekelte a kis sereg a gyönyörű Gerhardt-féle éneket: „Maradj velünk mi Krisztusunk, mert már az éj felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom