Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

Függelék

FÜGGELÉK. Fejtegetéseinket Luther első négy előadására korlátoztuk. Már eközben is rámutattunk néhány olyan problémára, amely még külön beható vizsgálatot igényel, amilyen pl. Luther prédikációinak és bibliafordításának előadásaihoz való viszonya; továbbá az ifjú Luther fejlődését lezáró két nagyobb írásmagyarázati művének: a galáciai levélről írt kommentárnak és az Operationes in psalmos nak az előző előadásokhoz, főleg az első zsoltár- és galáciai levél-előadáshoz való viszonya. Luther későbbi előadásainak vizsgálata külön problémákat rejt magában. Luther későbbi előadásai közül a legtöbb nyomtatásban is megjelent, de azok közül Luther maga csak a legelsőt: a Deuteronomiumról tartottat adta ki, természetesen ezt is átdolgozva; a többit mások rendezték sajtó alá. Luthertól származó kézirati feljegyzések ezekhez az előadásokhoz csak elenyészően csekély számban maradtak fenn. Ezeknél az előadásoknál tehát mindenekelőtt azt kell tekintetbe vennünk, hogy a fennmaradt diákjegyzetek közelebb állnak Luther előadásaihoz s így ezek rekonstruálása szempontjából értékesebbek, mint a nyomtatott kiadások. Egy ilyen szövegkritikai összehasonlítást végzett újabban Gerhard Schulze Rörernek Luther 1531-ben tartott galáciai levél-előadásáról készült jegyzete és az 1535ben, lényegében ugyancsak Rörer által kiadott nyomtatott kommentár között (Die Vorlesung Luthers über den Galatérbrief von 1531 und der gedruckte Kommentar von 1535. Theol. Stud. u. Krit. 1926., Lutherana IV. 18—82.1.). Schulze ebben a tanulmányában kimutatja, hogy a nyomtatott kommentár a jegyzethez képest számos változást mutat: az előadásban nagy számmal előforduló német szavak és kifeje-