Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 3. A héberekhez írt levélről tartott előadás jelentősége.
mintha nem ismerné a magáét), természetesen büntelenségének megőrzésével. Krisztus megaláztatásának legmélyebb pontja azonban Luther szerint Istentől való elhagyatottsága, mely Krisztus számára is a legnagyobb kísértést jelentette. Ezt a gondolatot Héb. 2, 7-nek zsoltáridézete (Zs. 8, 6) alapján fejti ki Luther. 215 4 Meglepő, hogy Luther Krisztus megkísértetéséről szóló mély gondolatait Héb. 5, 7 sk.vel kapcsolatban, amely hely pedig a szinoptikusoknál is erősebben emeli ki Jézus ember voltával adott megpróbáltatását —, nem fejtette ki bővebben. Mindazáltal ez a később erősen hangsúlyozott gondolata már itt is nagy jelentőséget nyer Krisztus főpapi szerepét illetően. 26 J Hogy ugyanis ezt a hivatását betölthesse, nem csupán test szerint lett hozzánk hasonlóvá, 20 6 nem csupán meghalt érettünk, hanem a halál félelmét és rettentéseit is magára vállalta, hogy legyőzhesse. 26 7 Istennel szemben viszont Krisztusnak az emberekhez való tartozása a köteles tiszteletben és engedelmességben jutott kifejezésre. 26 8 Természetes, hogy Krisztus ember voltának erős hangsúlyozása mellett is egyetért Luther a héberekhez írt levél szerzőjével abban, hogy Krisztus mint pap, illetve főpap tökéletesebb volt minden főpapnál, mindenekelőtt személyére nézve: mert bűntelen volt (itt érvényesül Krisztus istenemben egységében istensége); másrészt pedig főpapi munkájában, amellyel elérte azt, amit más papok el nem érhettek: az egyedül tökéletes áldozattal Isten teljes kiengesztelését. Krisztus főpapságának mindent felülmúló kiemelésére elég alkalmat nyújtott az ószövetségi papi és áldozati intézménnyel, Áronnal és különösen Melchisedekkel való összehasonlítás. 26 9 Mi volt közelebbről Krisztus főpapi munkája? Mint főpap a bűnös embereknek a képviselője volt Isten előtt — akik maguk nem állhattak meg előtte —, tehát mediator. 2 7° A közvetítés magában foglalja már a helyettesítés gondolatát is, mert amit Krisztus értünk (pro nobis) tett, azt egyúttal helyettünk is tette: azt tudniillik, amit a törvény szerint nekünk kellett volna megtennünk, de amire mi nem voltunk képesek. Igaz, hogy Luther a satisfactio vicaria kifejezést nem használja, de a gondolat lényegileg megvan 5*
