Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 3. A héberekhez írt levélről tartott előadás jelentősége.

mintha nem ismerné a magáét), természetesen büntelensé­gének megőrzésével. Krisztus megaláztatásának legmélyebb pontja azonban Luther szerint Istentől való elhagyatott­sága, mely Krisztus számára is a legnagyobb kísértést je­lentette. Ezt a gondolatot Héb. 2, 7-nek zsoltáridézete (Zs. 8, 6) alapján fejti ki Luther. 215 4 Meglepő, hogy Luther Krisz­tus megkísértetéséről szóló mély gondolatait Héb. 5, 7 sk.­vel kapcsolatban, amely hely pedig a szinoptikusoknál is erősebben emeli ki Jézus ember voltával adott megpróbál­tatását —, nem fejtette ki bővebben. Mindazáltal ez a ké­sőbb erősen hangsúlyozott gondolata már itt is nagy jelen­tőséget nyer Krisztus főpapi szerepét illetően. 26 J Hogy ugyanis ezt a hivatását betölthesse, nem csupán test sze­rint lett hozzánk hasonlóvá, 20 6 nem csupán meghalt éret­tünk, hanem a halál félelmét és rettentéseit is magára vál­lalta, hogy legyőzhesse. 26 7 Istennel szemben viszont Krisz­tusnak az emberekhez való tartozása a köteles tiszteletben és engedelmességben jutott kifejezésre. 26 8 Természetes, hogy Krisztus ember voltának erős hang­súlyozása mellett is egyetért Luther a héberekhez írt levél szerzőjével abban, hogy Krisztus mint pap, illetve főpap tö­kéletesebb volt minden főpapnál, mindenekelőtt személyére nézve: mert bűntelen volt (itt érvényesül Krisztus isten­emben egységében istensége); másrészt pedig főpapi mun­kájában, amellyel elérte azt, amit más papok el nem érhet­tek: az egyedül tökéletes áldozattal Isten teljes kiengeszte­lését. Krisztus főpapságának mindent felülmúló kiemelé­sére elég alkalmat nyújtott az ószövetségi papi és áldozati intézménnyel, Áronnal és különösen Melchisedekkel való összehasonlítás. 26 9 Mi volt közelebbről Krisztus főpapi munkája? Mint főpap a bűnös embereknek a képviselője volt Isten előtt — akik maguk nem állhattak meg előtte —, tehát mediator. 2 7° A közvetítés magában foglalja már a helyettesítés gondo­latát is, mert amit Krisztus értünk (pro nobis) tett, azt egy­úttal helyettünk is tette: azt tudniillik, amit a törvény szerint nekünk kellett volna megtennünk, de amire mi nem vol­tunk képesek. Igaz, hogy Luther a satisfactio vicaria kife­jezést nem használja, de a gondolat lényegileg megvan 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom