Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 3. A HÉBEREKHEZ ÍRT LEVÉLRŐL TARTOTT ELŐADÁS JELENTŐSÉGE.
72* dozata egyszersmindenkorra érvényes (Héb. 7, 27; 9, 28; 10, 10), ilyenformán a mise nem lehet Krisztus áldozatának ismétlése, hanem csupán az arra való emlékezés. 29 1 b) A hitfogalom. Luther liitfogalmának alapelemeit a nominalizmusból vette át. Ezért a zsoltárelőadásban a hitel általában mint megismerő funkciót méltatja, mely azonban a megismerésnek egészen speciális faja: spirituális intellectus. 29 2 A hitfogalomnak ilyen theologiai-ismeretelméleti alapra való helyezése a nominalizmus egész problematikája alapján (kijelentés és ész szembeállítása, irracionalizmus) érthető volt. 29 3 A hit ilyenformán a közönséges emberi (filozófiai) megismerés számára hozzá nem férhető láthatatlan (transzcendens) dolgok megismerésének az orgánuma. 29 4 A hit ezen oldalának és jelentőségének kiemelésére idézi Luther sokszor éppen Héb. 11, 1-et: fides est (argumentum) non apparentium (pl. W III. 279, 30 stb.). 29 5 Bizonyos, hogy itt Luther hitfogalmában némi egyoldalúság mutatkozik, de még ez az egyoldalúság sem olyan veszedelmes, amilyennek azt Hunzinger látta, aki Luthernak ettől a hitfogalmától minden sajátlagosan keresztyén jelleget megtagadott s azt egyszerűen újplatonizmusnak bélyegezte. 29 8 Elvégre a hit theologiai ismeretelméleti jelentőségét elvitatni nem lehet s Luther ,,hit-intellektualizmusa" is ilyen értelemben veendő helyesen, annál is inkább, mivel a hit már ebben az értelemben is Isten kegyelmi ajándéka (W III. 324. 1., lásd a 294. sz. jegyzetben) Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy már a zsoltárelőadásban is kezdenek Luther hitfogalmában olyan mozzanatok érvényesülni, amelyek ennek puszta megismerésszerű felfogását a további fejlődés folyamán egyre inkább háttérbe szorítják. Ilyenek a hitnek az affektussal és az akarattal való összekapcsolása, általában a hit dinamikus hatásának hangsúlyozása, amely az alázatossághoz vezet; végül a fides-nek a spes-szel, illetve fiducia-xal való szoros kapcsolata. 29 7 A hit megismerésszerű jellege a héberekhez írt levélről tartott előadásában is érvényesül, azonban a láthatatlan objektumok mellett itt már sokkal inkább Isten kijelentése a hit tárgya s ezzel összefügg az a felismerés, hogy a hit a hal-
