Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 3. A HÉBEREKHEZ ÍRT LEVÉLRŐL TARTOTT ELŐADÁS JELENTŐSÉGE.
73* lás útján keletkezik. A hit tehát Isten kijelentéseinek receptív korrelátuma és ennyiben bizonyos megismerés közvetítője, amely megismerés azonban Isten paradox kijelentésének (Krisztus, kereszt!) megfelelően a közönséges emberi vagy világi megismerésnek és bölcseségnek ellentmondó, azért „elrejtett bölcseség", „a kisdedek értelme". 29 8 Érdekes azonban megvizsgálni, hogy miként értelmezi Luther hitfogalmának locus classicusát: Héb. 11, 1-et. A glosszában ezt a rövid megjegyzést találjuk: fides est cognitio rerum incognoscibilium (a hit a megismerhetetlen dolgok megismerése). 29 9 Ez a megjegyzés tehát a hitnek mint megismerésnek paradox jellegét emeli ki. Annál meglepőbb viszont, hogy a scholionban a sokat idézett „argumentum non apparentium" {zfoyyog rtoay^áxmv ov ßle~ Tzopévujv) magyarázatára külön nem tér ki. Ellenben annál részletesebben foglalkozik a mondat első részének értelmével: est autem fides sperandarum substantia rerum. Itt azután a „substantia" (vnó(nams) fogalmának a megállapítása kerül előtérbe. Elveti úgy az újabbak (Lyra, Faber stb.) magyarázatát, akik szerint a substantia = causa vagy fundamentum, valamint Chrysostomusét is, aki szerint viszont subsistentia vagy essentia. 30 0 Ezzel szemben Hieronymushoz csatlakozva a Szentírás leggyakoribb (?) szóhasználata alapján 30 1 a substantiát a „possessio" értelmében fogadja el. 30 2 Bármennyire kétes értékű Luthernak ez a felfogása exegetikai szempontból, mégis nagy jelentőségű hitfogalmának végleges kialakulása tekintetében. Most már ugyanis háttérbe szorul a hitnek abból a szempontból való méltatása, hogy az a transzcendens dolgokról való ismeretet nyújtja, hanem a leghatározottabban előtérbe nyomul a hitnek a megigazulással való legszorosabb kapcsolata. A hitnek mint birtoklásnak (possessio) értelmezése ugyanis Luther megigazulási tana alapján magyarázható meg, amennyiben tudniillik a hit az Isten által Krisztusban nyújtott kegyelmi javaknak az elsajátítása, birtoklása. A hit tehát ilyenformán Krisztus objektiv munkája ránk és bennünk való hatékonyságának receptív tényezője. 30 8 Ezen az alapon azután még tovább megy Luther s