A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Zsedényi Béla: Hierarchia és kyriarahia a magyarhoni ágostai hitvallású evangélikus egyház alkotmányfejlődésében.
az egyetemes felügyelő van feljogosítva; mert az egyetemes felügyelő, mint ilyen, csak másodsorban jön tekintetbe. Az E. A. 145. §-a szerint ugyanis, „az egyházegyetemnek, mint a magyarországi ágostai hitv. evang. egyház legfőbb önkormányzati testületének képviseleti és kormányzó hatósága az egyetemes közgyűlés." Az egyetemes felügyelő hatáskörének a megállapítására pedig a 156. §. értelmében az egyetemes közgyűlés lévén feljogosítva, nyilvánvaló az is, hogy az egyetemes felügyelő képviseleti és kormányzó jogköre csak subsidiäres, másodlagos jelentőséggel bírhat s fölötte az egyetemes közgyűlés, tehát a legfelsőbb egyházkormányzati fokozaton is, egy oly testület képviseleti és kormányzó jogköre áll, melyben a paritás teljes mértékben érvényesül. A másik mérlegelésre érdemes körülmény abban mutatkozik, hogy az a jogkör, amellyel az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelőt felruházta, s amelyet az egyetemes felügyelő tényleg gyakorol, nagyjában csupán az egyházegyetem közigazgatásának a feladatait meríti ki. Az egyetemes egyház közigazgatása tehát világi kézben van s így az egyházkormányzat legfelsőbb fokozatán, a közgyűlés elsődleges hatáskörét is figyelembe véve, a világi elem befolyása, ha nem is kirívóan, de mégis csak túlsúlyban van. E túlsúly azonban csak abban az esetben állapítható meg, ha az E. A. 12. §-ának jogosan kifogásolható szövegezését követve, szigorúan megvont határvonalakkal választjuk el egymástól az egyházkormányzati fokozatokat, s a paritást e legfelsőbb fokozaton teljesen önálló kérdésként kezeljük. De ha az egyetemes felügyelőnek, legnagyobb részben csupán az egyetemes egyház közigazgatását felölelő, képviseleti és kormányzó jogkörét a paritás elvének a magyar evang. egyház ^összes kormányzati fokozatai alapján egységesen megállapítható mérlegére vetjük, — helyet adunk tehát az egységes éltékelés szempontjából a compensatiónak is, — az egyensúly újra helyreáll. E compensatio szempontjából a püspök cgyhdzkormányzati jogköre jöhet figyelembe az egyházkormányzat harmadik fokozatán, a kerületben. Az E. A. 120. §-a ugyanis, bárha kimondja, hogy kivéve azokat a jogokat, amelyek a püspököt lelkészi és főpásztori jellegénél fogva illetik meg, az egyházkerületi felügyelőnek és püspöknek azonos jogai vannak, megállapítja egyben azonban azt is, hogy az egyházkerület közigazga-
