A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai
annak kéziratához juthattak volna. A hallottak és az elkészített feljegyzések alapján is elkészült a Confutatióra adandó válaszuk, az Apológia. A kancellár tiltakozott továbbá azon beállítás ellen, mintha ők szakadárok volnának, hiszen ők nem távolodtak el az egyháztól és hitük egyenesen az Isten igéjén alapszik. A szakramentáriusokat és anabaptistákat eddig sem tűrték az ev. fejedelmek területükön és a jövőben sem fogják azokat megtűrni. Minthogy az ev. rendek közül már sokan nincsenek jelen a gyűlésen azok közül, kikkel ezeket a fontos ügyeket megtanácskozni óhajtják, ők is gondolkodási időt kérnek a császártól április hó 15.-ig, hogy akkor majd előterjeszthessék elhatározásukat. Az Apológiát erre átnyújtották a császárnak, aki már utána is nyúlt, de Ferdinánd király közbevetette magát és megakadályozta azt, hogy a császár a Confessio Augustanának hitvédelmi iratát, vagyis az Apológiát átvegye. 2 *) Másnap, szeptember hó 123.-án a kath. rendek újabb kísérleteket tettek annak érdekében, hogy a protestáns rendek vessék alá magukat a császár intézkedéseinek, de az ev. rendek állhatatosak maradtak és nem tágítottak álláspontjuktól, kijelentvén, hogy lelkiismeretük felett más urat, mint az Istent, elismerni vonakodnak. A szász választófejedelem meleg kézszorítással még aznap ^búcsúzott rokonától, a császártól és vele együtt hagyták el szeptember hó 23.-án Augsburgot a lüneburgi hercegek, az anhalti fejedelem, Reutlingen, Heilbron és Kempten birodalmi városok követei. A birodalmi gyűlés jelentősége a prot. rendek vezérférfiainak eltávozásával lecsökkent és az Augsburgban maradt rendeket az októberi üléseken, egészen november hó '19.-éig, vagyis a végleges berekesztéséig, főleg csak a török elleni védelem kérdése kötötte le. A november hó 19.-iki záróülésen a császár beszédében Visszatért a vallásügyi tárgyalások összefoglalására és hangoztatta, hogy a vallásügyek, nagy sajnálatára, végleges rendezést nem nyerhettek, de a hit egységét fenn akarja tartani és jövő április hó 15.-én, a meggondolási időn túl, szükség esetén kész a protestálókat engedelmességre szorítani. Az augsburgi 1530.-iki birodalmi gyűlés ezzel szét is oszM ) U. o. II. 478—481. 1.
