A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai

vezettek, a szász választó-fejedelem és a brandenburgi-ansbachi őrgróf a császártól engedélyt kértek, hogy a birodalmi gyűlést otthagyhassák. A császár nem adta ugyan meg az engedélyt a távozásra, de most már maga is siettette a vallásügyi tár­gyalások befejezését. E tárgyalások azonban fenyegetések dacára sem jutottak dűlőre és mivel a szász választófejedelem egész határozottság­gal kijelentette a császár előtt, hogy szeptember hó 23.-án túl nem marad Augsburgban, a császár szeptember hó 22.-re tűzte ki a vallásügyekben a záróülést. A császár záróbeszédében hivatkozott arra, hogy a biro­dalmi gyűlésre szóló meghívólevélben megemlített ígéretét be­váltotta és meghallgatta a választófejedelem, továbbá öt feje­delem és hat birodalmi város hitvallását, de a benyújtott hit­vallás a Szentírás alapján megcáfoltatott és ezért elveti azt.. Mivel egyes hitcikkeknél egyetértésre nem jutottak, a császár különös kegyességénél és jóságánál fogva a jövő év (1531.) április hó 15.-éig gondolkodási időt engedélyez az ev. rendek­nek, hogy ezen idő alatt jól megfontolhassák, vájjon ifenn akarják-e tartani a pápával, császárral és a római birodalom egyéb fejedelmeivel és vezér emberei vei együtt a keresztyén egyház egységét, viszont a császárnak is lesz ideje további lépéseit meggondolni. A császár meghagyta továbbá, hogy hit­kérdésekben a megjelölt időpontig semmiféle újítás ne történ­jék, semminemű hitirat ne nyomattassék ki és ne terjeszttes­sék. A fejedelmek ne szorongassák alattvalóikat hitük miatt és a szakramentáriusokkal és anabaptistákkal szemben a csá­szárral együtt erélyesen és keményen járjanak el. Végül ki­jelenti, hogy a császár maga fogja szorgalmazni az egyetemes zsinat összehívását és azon fog fáradozni, hogy az a birodalmi gyűlés berekesztése után hat hónapon, legkésőbb egy éven be­lül okvetlenül összehívassék. A zsinat majd az egyház refor­mációját is véglegesen megoldja. 23 ) Az ev. rendek nevében Brück kancellár nyomban tiltako­zott a császár agresszív záróbeszéde ellen és tagadta azt, hogy hitvallásukat bárki is megcáfolta volna, hiszen annak funda­mentuma a Szentírás és a /Confutatio megállapításait az ev. theológusok már régen megdöntötték volna, ha az ev. rendek *) Lásd a császár záróbeszédjét Förstemann i. m. II. 474—478. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom