A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés - A Confessio Augustana és magyarországi variánsai

kőzik a kánon jogra, mint forrásra, noha ismeretes, hogy az új egyház a kánon jogot nem ismerte el hit dolgában zsinórmérték gyanánt. A pápai decretumok gyakori idézése s az egyházatyákra való hivatkozás is azt igazolja, hogy az ágostai hitvallás nem törekedett arra, hogy szakítást idézzen elő a régi és az új egyház hívei között. Erre különben a 21.-ik és 28.-ik §§-ok végén található epilógusok világosan rá is mutatnak. Az első rész első fele hármas tagozású; theológiai, antropológiai, majd krisztológiai tartalmú cikkelyek foglalata, melyek után a hitvallás legfontosabb része, a szoteriológia, vagyis a megigazulásról szóló tan kifejtése következik. Az első cikkely Isten lényének egységét és a szentháromság tanát tisztázza; ez a theológiai rész. Az antropológiai jellegű második cikkely szembeállítja Isten örökkévalóságával és mindenhatóságával az ember véges és bűnös voltát. A 3. cikkely Jézus személyével és megváltói hivatásával foglalkozik, tárgya tehát krisztológiai. A hitvallás lényegét, a megigazulásról szóló tant foglalja magában a U. §. Eszerint: „az emberek saját érdemeik és tetteik által nem igazulhatnak meg Isten előtt, hanem hit által, ingyen kegyelemből, Krisztusért igazulnak meg." E tan kiegészítésére és megalapozására szolgálnak az 5. és 6. §§.-ok. Az előbbi az „egyházi hivatal"-lal foglalkozik s rámutat a hit forrására, mely abban a tudatban gyökeredzik, hogy „Isten nem a mi érdemeinkért, hanem a Krisztus érdeméért igazít meg bennünket." A 6. §. az új engedelmességet magyarázza s a megigazulást „a hit jő gyümölcsének nevezi", mert a bűnbocsánat és a megigazulás hit által érhető el. E cikkely már átmenet a szoteriológiai tartalmú részhez, mely tíz cikkelyben (7.—17. §§.) tüzetesen kifejti a megigazulás tanát. Az első 9 cikkely azt tárgyalja, hogy milyen jelentősége van az egyháznak, a szentségeknek és az egyházi rendnek a megigazulás körül, míg az utolsó, 17.-ik §. Krisztusnak az ítélet napján a földre való újabb eljövetelét hirdeti. A 18 21. §§.-ok a schwabachi cikkelyek dogmatikai fejtegetéseinek kiegészítését tartalmazzák és az a céljuk, hogy a hit által való üdvözülés tanát még jobban kifejtsék és megvilágítsák. Míg az augsburgi hitvallás első része tisztán elméleti jellegű s theológiai és dogmatikai fejtegetéseket és megállapítá-