A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.

Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés

1. Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés előzményei. V. Károly császár hatalma nem állt arányban, — a már nemrégen lezajlott császárválasztás ellentétei következtében sem, — birodalmának nagyságával. Tény az, hogy az amerikai birtokok révén, melyek spanyol öröksége révén szállottak rá, a nap nem nyugodott le birodalmában, de annak nagy területrészei a legkülönbözőbb alkotmányokkal bírtak s ezért nem is lehetett V. Károly abszolút uralkodó. A rossz közigazgatás és a nehéz közlekedés miatt sem lehetett ennek a birodalomnak erőit koncentrálni, már pedig akkor már a tömeg számított, mert a hőskor véget ért s ilyen tömegfellépésnél az jut döntő előnyhöz, aki az erőket összpontosítani tudja. V. Károly hatalmát pedig nem lehetett koncentrálni. Németországban korlátozta azt a választó-fejedelmek kollégiuma és a hitlevél, azonkívül sok tekintetben gyöngítette V. Károly tekintélyét az is, hogy a császárválasztás alkalmával a pápai udvar nem az ő, hanem a francia király pártján volt. A császárválasztás hullámai még nem simultak el teljesen s emiatt, jóllehet V. Károly a fanatizmusig vallásos volt, politikai okokból ellenfele maradt a pápaságnak. Mint egyén azonban szembeszáll az egyházi reformokat követelő eszmeáramlatokkal s életének az a tragikuma, hogy a közlélek eszmei fejlődését, amely reformáció alakjában mutatkozik, nem tudja megérteni, de másfelől a pápaságban sem találja meg azt az intézményt, amely a köziélek kifejezője lehetett volna. A pápaság és a császárság antagónizmusa akadályozta meg V. Károlyt abban, hogy egyfelől Németország zűrzavaros belpolitikai és vallásügyi viszonyait rendezze, másfelől a már Nyugateurópa keresztyén kultúráját is fenyegető török nagyhatalommal megmérkőzzön és szembeszálljon.