A Tiszai Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának tanárai: Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930.
Dr. Bruckner Győző: Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés
Miután a Sacco di Roma után létrejött a megegyezés a császár és VII. Kelemen pápa között, majd Velencével és L Ferenc francia királlyal is megtalálta a kiegyezés útját, elérkezettnek tartotta V. Károly az időt ahhoz, hogy rendet teremtsen Németországban és a rendcsinálás után mozgósítsa egész Nyugat keresztyénségét a már Bécset is ostromló török ellen. E tervek megvalósítása végett V. Károly császár Bolognában 1530. január hó 21.-én április hó 8.-ára birodalmi gyűlést hívott össze Augsburg birodalmi városba. 1 ) A meghívólevél részletesen foglalkozik a török veszedelemmel és sajnálattal emlékezik meg arról, hogy a császár egyéb, birodalmi ügyek miatt eddig nem fordíthatott elég gondot a török hatalom visszaszorítására, jóllehet Magyarország már elbukott és a török már Bécset, az ő szűkebb hazáját is ostromolta. A török, bár nagyhatalom, de azért lebírható lesz, ha. sikerül az egyház egységét helyreállítani és a keresztyének egyenetlenségét megszüntetni. A keresztyén egységet viszont csak úgy lehet biztosítani, ha a tévtanok kiküszöböltetnek és emiatt elrendeli a császár, hogy a birodalmi gyűlésen terjessze elő mindkét fél a vallásügyekre vonatkozó javaslatát, avagy véleményét, melyet ő meghallgatni kész és törekedni fog, hogy a keresztyén egység helyreállíttassék. 2 ) „Miképen egy Krisztust vallunk, szükséges, hogy egy közös egyházban és egyetértésben éljünk." 3 ) Bezold, 4 ) Brieger 5 ) és más historikusok azt tartják, hogy a császár a birodalmi gyűlést békülékeny és megértő szellem*) A meghívólevél szövegét közölte Förstemann K., Urkundenbuch zu derGeschichte des Reichstags zu Augsburg im Jahre 1530. Halle 1833. I. k. 2—9. 11^ s ) .... und damit solehs desterbesser und hailsalicher gescheen muge die zwitrachteu hinzulegen : Widerwillen zulassen ; vergagne Irsal unsern seligmacher zuergeben; und aleis anzukeren: alles ains yeglichen gutbedunken: opinion und maynung zwischen uns selbs in lieb und guttligkait zuhören: ztuverstehen und zuerwegen, die zu ainer ainigen Christlichen warheit zubrengen und zuvergleichen, alles so zu baide tauen mit recht ist ausgelegt oder gebandelt abzuthun. (Förstemann : Urkundenbuch zu der Geschichte des Reichstags zu Augsburg im Jahre 1530. Halle, 1833. I. k. 8. 1.) 5 ) Und wie wir alle unter ainem Christo sein und streiten: also alle in ai/ner gemainschaft kirchen und ainigkeit zuleben. (u. o. i. h.) 4 ) v. Bezold: Geschichte der Deutschen Reformation. Berlin, 1890. s ) Brieger Th., Reformation c. munkájában, mely Pflugk —Harttung:-. Weltgeschichte. Berlin. 1907. IV. k. 342. L jelent meg.
