Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
sen kath. szertartásokkal óhajtotta a halottat a főtemplomban, amely akkor az evangélikusoké volt, eltemetni és emiatt Thurzó Mihály temetési engedélyt kért a városi tanácstól. A városi polgárság azonban nem bízott többé a család szavahihetőségében és attól tartott, ha katholikus szertartás szerint temetik el Thurzó Ádámot az ev. templomban, a kath. papság újabb jogalaphoz jut a templom elfoglalásához. A városi tanács a polgárság esetleges hozzájárulása esetén tehát csak azon feltétel mellett hajlandó Thurzó Ádám eltemetését a főtemplomban engedélyezni, ha csöndben, mindennemű kath. jellegű szertartás nélkül temetik el. 3 ) A különben is már 1636-ban augusztus hó 11-én Thurzó Jvlihályban kihalt Thurzó család 4 ) szerepét átvette a Szepességen a Csáky család, amelynek első szepesi szereplője Csáky István, 1636-ban jutott Szepesvárával együtt a legjelentékenyebb szepesi Thurzó birtokokhoz. 5 ) ő egyházi téren a katholikus egyház hithű embere s vasakaratával, következetes erélyességével családjának példát adott egyházi érdemek szerzésében. 6 ) A piaristákon és jezsuitákon kívül a Csáky családé a főérdem a Szepesség rekatholizálásánál. A katholízálás folyamata egyúttal megapasztotta a németséget és így természetes, hogy a Csáky család ősei voltak öntudatlanul a szlávizmus leghathatósabb terjesztői a Szepességen. A szepesi várhoz tartozó jobbágyfalvakban csekély kivétellel a Thurzók alatt még németek laktak. Teljesen német városkák, az egyetlen Odorin kivételével, az el nem zálogosított, 1412 óta azonban szintén a várhoz tartozó tizenegy szepesi város és szinnémet területet alkottak a bányavárosok (civitates montanae) is, melyek már a Szapolyaiak óta, kir. municipiálís szervezetük épségben tartása mellett, szintén Szepesvárának tartozékai voltak. A Csáky Istvántól inaugurált 3 ) Haín 193. 1. — Thurzó Ádámot erre a szepeshelyí székesegyházi templomban temették el. *) A Thurzó cs. 1531-ben szerezte meg Szepesvárát tartozékaival együtt. (Wagner i. m. IV. k. 87. 1.) 5 ) Tulajdonképen csak 1638. márc. 25-én adományozta III. Ferdinánd neki a várat. (Bal Jeromos, Szepesvára története. (Szepesm, Tört, Társ. Évk. XIII. évf. Lőcse, 1914. 69. 1. és 72. 1.) és lásd még Közi. Szepes v. m. 1910, II. évf. 25. 1. és Hain krónikáját 195. 1. 6 ) Lásd Csáky Ist. végrendeletét, melyből mély vallásosságából fakadó páratlan áldozatkészsége kitűnik. A végrendeletet a maga teljességében közzétette Bal I. a Közi. Szep. v. m. VI. évf. 1914. 155—166, 1.
