Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
valláspolitikával szemben még aránylag legszerencsésebb helyzetben voltak a bányavárosok, mivel sajátságos közjogi szervezetük lévén, szélesebbkörü autonómiájuk ís volt és így mégsem voltak annyira a várúr önkényének kitéve, mint a vár jobbágyfalvaí, melyek tényleg teljesen tehetetlenek voltak, hiszen földesuruk feltétlenül rendelkezett velük. így míg a Thurzók alatt Erdősfalván, Zsegrán, Baldóczon, Mindszenten, Szlatínán stb. még ev. német zselléreket látunk, addig a Csákyak kezében rövidesen megváltozott a várhoz tartozó összes j obbágyfalvakban a lakosság nemzetisége és vallása egyaránt. Még feltűnőbb az átalakulás az el nem zálogosított 11 szepesi városkában, melyek az elzálogosításig a 24 szepesi királyi városok szövetségéhez tartoztak, az elzálogosítás után pedig lassanként önkormányzati joguktól megfosztva a vár tartozékaivá lettek. Míg e városkák szabad község számba mentek s német lakóik iparral, kreskedelemmel foglalkoztak és jómódúak ís voltak, addig mihelyt a váruradalommal kapcsolatba kerültek, pangásnak indult bennük a kézművesség és kereskedelem s lakosságuk elszegényedésnek indult, E tizenegy szepesi város lakói, mikor vallásukat bolygatták, inkább átengedték a földműveléssel foglalkozó s így jobbágyi szolgálatra talán alkalmasabb tótságnak a teret s akik bele nem olvadtak közülök a jobbágyságba, azok a bányavárosokba, vagy az elzálogosított városokba húzódtak s így mentették meg németségükkel együtt evangélikus vallásukat. Míg a Thurzók alatt a tizenegy szepesi el nem zálogosított községben az egyetlen Odorín kivételével a lakosság szinnémet, addig a Csáky család katholikus hítbuzgósága egy emberöltő alatt Malompatak és Nagyszalók kivételével katholikussá, de egyúttal tóttá is tette azokat, A községek megfosztva minden önálló szervezettől, egyszerű tót falvakká sülyedtek. E tíz szepesi el nem zálogosított városka mindegyike u, m. Csütörtökhely, Illésfalva, Izsákfalva, Káposztafalva, Kurimján, Malompatak, Nagyszalók, Pálmafalva, Ágostháza (Welbach) és Szepessümeg egészen 1674-ig még önálló evangélikus német egyházközség, 1 ) melynek természetesen német és pedig legtöbbnyíre németországi származású papja volt, T ) Scholtz I.: „Biographische Nachrichten von den ev. Predigern ín der ehemaligen Fraternität der XXIV Pfarrherrn der Zips" c. kéziratban (13 városi ev. egyházmegyei levéltárában Iglón) ránk maradt munkájának II. kötetében a legminuciosabb pontossággal összegyűjtötte a tizenegy el
