Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
Utóbb Plattner A. az iskola rektora (1561—67). ki később lőcsei lelkész lett (1569) s idővel a XXIV városi fraternitás egyik tevékeny és kiváló esperese, A XXIV városi fraternítás hitvallásának megszerkesztése javarészt az ő érdeme, 15 ) Plattner, mint szegénysorsú jeles ifjú, a Thurzó-féle ösztöndíjat élvezte (50 frt) s ennek köszönhette, hogy Goldbergben Trotzendorf iskolarendszerével megismerkedhetett. Levelében, melyben 1551-ben megköszöni a városnak az ösztöndíj odaítélését, felemlíti, hogy Trotzendorf már öreg s belefáradt a tanításba, azért kéri a várost, engedné meg, hogy Wittenbergben folytathassa tanulmányait, 16 ) (A lőcsei származású Cromer Pál tanulótársa volt Goldbergben s utóbb Wittenbergben s ő is 1551-ben április hó 15-én kelt levelében köszöni meg Lőcsének az 50 frtnyi ösztöndíjat), 17 ) Utóbb azonban Goldberg helyett, — mivel Trotzendorf öregsége miatt mindjobban visszavonult a tanítástól, — inkább' Wittenbergbe mentek a lőcsei s általában a szepességi ifjak; elvétve Boroszlóba, Thornba, Lipcsébe, Kölnbe, Regensburgba, Stettinbe, Stracsburgban is többen tanultak s itt Sturm iskolarendszerével ismerkedtek meg. 18 ) Kupecz Lykurg, az iskolának történetirója, úgy vélekedik, hogy az a latin nyelvű iskolai rendtartás, mely 1589-ből fennmaradt, 19 ) Sturm Márton műve. 20 ) Sturm M. 1587—89-ig állt az iskola élén, miután a lőcsei egyház diakónusa lett. Nézetem szerint azonban inkább utódjának, Mylius J.-nak tulajdoníthatjuk a szerzőséget. Mylius (ki előbb a morvaországi Messeritzben kántorkodott) nem sokáig vezette a lőcsei iskolát, mert 1593-ban 15 ) Lásd a „confessio Scepusiana"-ról szóló fejezetet. 16 ) Tiz beszámoló levele maradt tőle a lőcsei váosi levéltárban. Egyik levelét Tomaschek közli í. m. 123—124. 1. Pl. 1550—1556-ig tanúit Goldbergben és Wittenbergben. 17 ) Lásd levelét u. o. 122—123. 1. 18 ) Strassburgból irt 1614—18. évekből Kramer Jakab 9 beszámoló levelet Lőcsére. (Lőcsei városi levéltár V. o. I. cs. 26., 27., 29., 32., 38., 39. sz.; II. cs. 55., 56. és 57. sz.) Xylander I, beszámoló leveleit lásd u. o. V. o. II. cs. 60., 63., 64. sz. — Ilyen beszámoló leveleket lásd még u. ^o, V. o. III. cs. 69.; IV. cs. 80.; V. cs. 85. és 140. sz. — De a wittenbergi rektorok és tanárok is beszámolnak a lőcsei ifjak tanulmányairól és magaviseletéről, 1602—1673-ig 45 levél maradt fenn. (u. o. V. o. I. es. 33„36., II. cs. 71., IV. cs. 79., 81. sz.) — Hajnóczi Iván dr. összeállította a Thurzó-alap. ösztöndíj élvezőinek névsorát „Lőcsei tanulók külföldön a XVI—XVII. sz.-ban" c. cikkében (Magy. Paedagógía 1917. 340—343. 1.)
