Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
kriptokalvínizmussal gyanúsították s emiatt Késmárkra költözik, hol szintén mint iskolarektor működött. Alig 2 év múlva azonban már a poroszországi Elbíngenbe kerül, hol az iskolát teljesen újjászervezi s ezzel nevét maradandóvá tette. Elbingenben ma is méltányolják érdemeit. Valószínű, hogy ez a szervező képessége, mely külföldön hirt szerzett Mylíusnak, megnyilatkozott már lőcsei rektorkodása idején ís 21 ) és ennek eredménye lehet az 1589-íki rendtartás. Erősen érezhető azonban Plattner A, hatása ís az iskolaszervezeteken, ki, mint a goldbergí iskola tanítványa, Trotzendorf szelleméhez vezette rektorsága idején a lőcsei ev. latin iskolát. Az 1589-íki iskolaszervezet 22 ) 8 osztályúra szabja az iskolát s kimondja, hogy mindegyik osztálynak külön tanítója legyen, ki az ifjúság tanulmányi előmenetele, másrészt erkölcsi magaviselete dolgában felelős. A nyolc osztályra való tagolás Sturm strassburgi iskolájára emlékeztet, de valóságban csak öt osztályú volt a lőcsei iskola, mert anyagi akadályok útját állták kifejlődésének. Tantárgyak voltak: a hittan, nyelvi tudományok, számtan és zene. A hittannak külön tantárgyként való kezelése újítás, mert a régi latin iskolákban a nevelés és az oktatás a valláson épült fel s külön hittan-oktatásra nem volt szükség. A vallástanítás alapja a szentírás, továbbá a szimbolikus könyvek, az ág. hitvallás, Luther iratai s a Formula Concordíae. Luther kátéján kívül Huff er D, compendiumát ís magyarázták és tanították. A tanulóknak részt kellett venniök a vasárnapi istentiszteleten s a szent beszéd tartalmáról be kellett számolníok. A 1B ) A rendtartás a lőcsei ág. hitv. ev. egyház levéltárában van. 20 ) Demkó K.—Kupecz Ly.: A lőcsei egykori ág. ev. gimn. és a jelenleg m. kir. áll. főreálisk. története. Lőcse 1896. 7—72. 1. Ujabban ,,A lőcsei ev. egyházközség törtönete" Lőcsén 1917. megjelent munkában Förster Rezső „Iskolaügy" c. fejezetben, csekély stilisztikai módosításoktól eltekintve, újra leközölte Kupecz Lyk. i. tanulmányát a 1.01—130. 1. 21 ) Myliusnak hírneve oly nagy volt, hogy iíjaink közül többen az ő kedvéért keresték fel Elbingent Poroszországban. így felkereste az elbingeni iskolát Szamszelius Márton iglói és lőcsei tanulmányai után, akit azután Zabler P. 1641-ben avatott fel lelkésszé. (Index ordinat. 52. 1.) Fröhlich Samu szepesváraljai tanulmányai után 17 éves korában kereste fel az elbingeni gimnáziumot és Mylius J. alatt tanult. Fröhlich utóbb a .márkusfalvi és görgői iskola rektora; majd 1626-ban lelkésszé avatta őt Zabler P. szuperintendens. (Index ordinat. 24. 1.) 22 ) Ev. egyházi levéltár Lőcsén és lásd Kupecz L. i*. m., amelyben a 8—20. 1. ismerteti az 1589. ískolaszervezetet.
