Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
nül gnesiolutheranusi irányba terelte vallási meggyőződését, melynek egész életén át buzgó, bár néha kiméletlen harcosa volt. Horváth G, gondos neveltetése, külföldi tanulmányai és nem mindennapi tehetsége révén az egyházi és világi tudományokban, klasszikus nyelvekben stb. nagy jártasságra tett szert s ügyessége, melyet a dialektikában tanúsított, még növelte vitatkozásra való hajlamát, melyről utóbb sokszor tett tanúságot. Széles látóköre és európai műveltsége mellett azonban Horváth G. nem maradt ment bizonyos hibáktól; véleményének érvényesítése körül nem egyszer erőszakos, hatalmát érezteti az alatta állókkal s hitvitái alkalmával gyakran kicsinyes személyeskedés terére téved. Nagy erénye vallásossága s a buzgalom, mellyel egyháza ügyeit felkarolja, érte fáradságot s anyagi áldozatot nem sajnál. Egyik életcéljának tekintette, hogy a művelődést és a protestáns iskolaügyet emelje s evégből pár évvel külföldről hazatérte után 1588-ban birtokán, Nagyeőrön ev. latin iskolát alapított s abban jeles tanárokat alkalmazott, úgy hogy az iskola csakhamar jó hírnévre tett szert. Egyik kitűnő tanítványa s utóbb segédtanára volt e tanintézetnek Láni Illés, utóbb trencsén-líptó-árvai superintendens, tanárai közül pedig kiválóbbak voltak Erhardt M., Grawer A., Malus P. stb. 38 ) Horváth G. csakhamar a gnesiolutheránusok vezére lett a Szepességen s a bártfaiak Pilczet támadó vitairatukat, az Exament neki ajánlották. Nagyeőr és Késmárk között szellemi téren igen szoros volt az összeköttetés, így Horváth G. tudomást szerzett Ambrosius Sebestyénnek minden tettéről s az orth. Príma, quam pro veritate doctrinae coelestis et suae religionis puritate ad Sebastiani Lam Calvinistae Keísmarcensis crimínationes, ob instantiam amícorum et vanos in angulis adornatos hostium triumphos Tomo Lamiano, cui titulum fecit Calvinianam talem: Antithesis ubiquitatis etc. Idem opponit. Bartphae, 1592. c. munka bevezetésének a végén. — Lásd továbbá még a következő műveket: Weber S., Grádéczi Stansith Horváth Gergely és családja. Késmárk 1896.; Ráth Gy., Grádéczi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitája. (írod. tört. Közi. 1894. évf. Bpest. és különlenyomatban is): Dr. Iványi Béla, A Grádéczi Horváth Stansith család történetéhez. (Közi. Szepesvárm. múltjából X. évf. Lőcse 1918. 111—121. 1.) és lásd még Horváth St. Gergely „Itineraria" emlékkönyvét a Czobol család nagyeőri levéltárában. 38 ) V. ö. Ráth Gy. í, m. 7—13. 1. és Weber S. i. m.-t, amelyben közli a nagyeőri tanárok névsorát 53—57, 1.
