Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
\ nyíltan bevallotta, hogy az úrvacsorában sem hívő, sem hitetlen nem veszi Krisztus valóságos testét és vérét s emiatt bártfai és eperjesi kollégái sacramentáriusnak bélyegezték. Tagadja, hogy a szentírás alapján a „Warnung" egyetlen állítását is megcáfolta volna Pilcz. Zwingli és Kálvin követőit, vagyis a sakramentáriusokat azzal vádolja, hogy az egyház békéjét a Szepességen megbontják s Luther igaz tanítását álnok és téves magyarázásokkal megrontják, a hívőket s az ifjúságot megmételyezik. Kreutzer kíméletlen hangon ír a Proódban és ellenfeleitől még azt is feltételezi, hogy az igaz lutheránusokat s különösen őt üldözik és életére törnek, mint az ellene nemrégen elkövetett támadás mutatja. Különösen hévvel védi Kreutzer álláspontját az 5-ik Merkzeichen kérdésében. A bálványimádás vádját visszautasítja, de hivatkozik Lutherre, ki a képeket, szobrokat, orgonát a templomból nem száműzte s azok megtartását kinek-kinek tetszésére bízta. Az ószövetségből felhozza Kreutzer, hogy Dávid király idejében a templomban különféle hangszereken játszottak s a templomszentelésnél az Ür csodával adta jelét annak, hogy kegyesen fogadta a papok s hívek énekét s a dicsőségét hirdető kürtök, cimbalmok, hegedűk hangját. 14 ) A „Próba" kíméletlen és személyeskedő hangján még túltesz Kreutzer következő vitairatának, a „Sendbrief"-nek 15 ) alaptónusa.- Kreutzer e körlevelet Késmárk városához intézi s Lám Ambrosius Sebestyén késmárki lelkészt támadja meg benne; felszólítja a késmárkiakat, ne higyjenek „a sátánnál: és cinkostársaínak", kik hamis tanokat hirdetnek. Lámot azzal vádolja, hogy egyéb sakramentárius lelkésztársaival együtt, — miután a Warriungra megfelelni nem voltak képesek s a mérkőzésben Pilcz csúfos vereséget szenvedett, — őt Kreutzert, nemcsak aljas rágalmakkal illetik, hanem el ís akarják tenni két ízben láb alól. Tíz bizonyítékot hoz fel a „Sendbrief" írója arra nézve, hogy Lám kálvinista tanokat vall; már kora ifjúságában ez irány felé hajolt, külföldön is kálvinista körökben famuluskodott s Késmárkon nyíltan ily szellemben prédikált; 16 ) ") u. o. 316. 1. 16 ) A „Sendbrief'-nek négy levélből álló egyetlen nyomtatvány példányát a báró Podmaniczky család kiskartali könyvtárának egyik collígatumában találta meg Ráth Gy. lö ) u. o. 318—320. 1.
