Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
mégis inkább a XXIV. szepesi városi fraternitáshoz tartozónak tekintette magát. Ezt nemcsak a nehézkes közlekedési viszonyok magyarázzák meg, hanem a már emiített árumegállítói jogért folytatott harcok Lőcse, Kassa és Eperjes között, melyek sokszor lehetetlenné tették, hogy az öt sz. kir, város egyházai egymással érintkezzenek. Ennek tudható be, hogy Lőcse, jóllehet belépett az V. sz. kir. város esperesség kötelékébe, ezentúl sem idegenkedett el a XXIV. szepesi városi fraternitástól,~sőt vezérszerepét egészen 1614-ig megtartotta továbbra is a fraternitás keretében. . Késmárk, melynek egyháza eddig hol az alsópoprádvölgyi, hol meg a XXIV. szepesi városi fraternitáshoz tartozott. 4 ) 1668-ban, miután az a Thököly családdal folytatott harcok után 1665-ben kivívta újra sz. kir. városi jogait s tagja lett a szent koronának és ezt a tényt az. 1665 : 65. t.-c. is kimondotta volt, 5 ) szintén az V. sz. kir, város fratermtása sorába lépett. Késmárknak az V. sz. kir. városi esperesség kötelékébe való belépése folytán ennek neve természetesen hat (VI) sz. kir. város fraternitására változott át. Szóval Lőcsén kivül későbben Késmárk is csatlakozott mint sz. kir. város az V, illetőleg most már VI sz. kir. város egyházi fraternításához. A Stöckel-féle hitvallást azonban Késmárk már régebben, valószínűleg Stöckelnek 1555-ben Késmárkon való tartózkodása idején magáévá tette, 0 ) Lám, másként Ambrosius Sebestyén meghívójában is kikötötte volt 1579-ben Késmárk városa, hogy annak a főszimbolumokon kivül az ágostai és a Stöckel-féle hitvallást vallania kell. 7 ) 4 ) Lám, másként Ambrosius Sebestyénnek 1579-ben Késmárk Eperjesről való meghívása alkalmával is Ígéretet tett, hogy tetszésére bízza, vájjon az öt sz. kir. város vagy a 24 szepesi városi fraternításához akar-e csatlakozni. („Ordnung der Stadt Kesmark 1554—1609" c. kódex Késmárk sz. kir. város nagy levéltárában.) Lám a 24 szepesi városi fraternítás szövetségébe lépett, lásd nevének sajátkezű aláírását a 24 sz. vár. frat. hitvallását tartalmazó kéziratban (A XIII. szep. városi egyházmegyei levéltárban 1. sz. 38. 1.) 5 ) V. ö. Késmárk és a Thököly család c. tanulmányomat. (Közi, Szepesm, múltjából I. évf. 1909. Lőcse. 208. 1.) 8 ) Stockei L. nem 1556 nyarán, mint ezt Fraknóí V. (A hazai és külföldi iskolázás ä XIV. sz.-ban Századok 1873.) véli, hanem már 1555-ben volt Késmárkon, mivel ekkor irt Stockei L. Késmárkról a besztercebányai tanácshoz egyik növendéke ügyében. (Rosenauer i. m. 1874/75. ért.) 7 ) Késmárk sz. kir. város nagy levéltárában i. kódex.
