Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Az V sz. kir. városi fraternitás hitvallása eredetét az 1548. 11. tc.-nek köszönte és így szükségesnek tartotta Stockei Lénárt, hogy különösen az anabaptisták és sacramentáriusok tévtanaival szemben fejtse ki jobban álláspontját. Erre vezethető vissza az, hogy Stockei Lénárt az anabaptisták tanait erősen kárhoztatta 8 ) és kiélezte ellentétes álláspontját a helvét jellegű tanokkal szemben is. nevezetesen a szentségek mibenléténél s az úrvacsoránál, melynél Stockei L. Luther orthodox álláspontját igyekezett diadalra juttatni, hirdetvén, hogy a hívő ,,veszi az urnák valóságos testét és vérét." 9 ) Sőt hitvallásának német szövegéből kitűnik, hogy Stockei a keresztségen és úrvacsorán kívül a feloldozást, vagyis absolutiót is még szentség számba vette. 10 ) A keresztségről azt hirdette Stockei, hogy aki megkeresztelkedik, az üdvözül. 11 ) Kálvinnál ezzel szemben a keresztség csak signum, jel s nem tartozik az üdvözüléshez. Az egyházi szertartásoknál ís nagy j teret engedett Stockei L. az adiaphoráknak és távol maradt a radikális helvét irányzattól, mely a szentírásban nem gyökerező összes külsőségeket egyszerűen eltörölte. Stockei ezzel szemben meghagyta mindazokat a szertartásokat, melyek ékesítik az egyházi szolgálatot és jó lelkiismerettel megtarthatók. Engedményeket tett Stockei L. az egyházi kultuszban, mert nem kötötte magát az ünnepek névszerinti megnevezéséhez, a liturgiánál sem kívánt gyökeres reformot és a ruhaviseletet sem óhajtotta szabályozni. 12 ) Stockei e tekintetben teljesen Luther és Melanchton álláspontján állott, kik nem szakítottak teljesen a régi egyház formalísmusával, mint tették ezt Zwingli és Kálvin. Lényeges eltérést látunk a Stöckel-féle hitvallás és a helvét irányzat között a szabad akarat meghatározásánál is. A hitvallás itt már a Melanchtontól módosított nézetet vallja, hogy az ember a bűnbeesés után nem vesztette el teljesen szabad akaratát és ennélfogva része van neki a megtérés munkájában is. A Synergismus tana, mely szerint az ember üdvösségé8 ) De baptismo. IX. cikkely. fl ) In coena Dominica docemus et credimus verum corpus et sanguinem Domini, de Virgine natum et in cruce passum, sumi ab Ecclesia. (10. §.) 10 ) Entlich das die Absolution von Christo selbst eingesetzt einen jeden insonderheit mitgetheilt und zugesprochen möcht werden. (11. §.) 1J ) Qui crediderit et baptizatus fuerit, salvus erit. (9. §.) 12 ) 15. §.
