Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

történt kihalásáig, ezentúl a késmárki ev. líceum legkiválóbb pártfogóivá lettek.

54

) Végeredményül tehát kimondhatjuk, hogy a márkusfalvi, görgői, illetőleg topporczi és nagyeőri iskolák nem voltak exkluzif jellegű nemesi vagy mágnási iskolák, amilyeneknek Rezik nyomán Kupecz és mások tartották, hanem nemesi pártfogóság alatt álló nyilvános iskolák voltak, amelyekben a fenntartó család gyermekein kívül a Máriássy, Görgey és Horváth St. családok zsellérei és a messze vidékről odasereglett szegény tanulók is részesültek oktatásban. Tisztán a nagyeőri iskolánál vannak adataink arra nézve, hogy más nemes családok gyermekei is sűrűn felkeresték azt és lehetséges, hogy ezek a tanulók, mint udvari ifjak, az akkori főúri udvarban szokásos nevelésben is részesültek és mint deákok, apródi szolgálatot is végeztek a nagyeőri kastélyban, amint ezt a Thökölyek késmárki udvartartásában is láttuk,

55

) de a tanulók zöme itt ís a szegény, nem nemesek családjából került ki és ezeknek felsegélyezésére fordított az iskola alapítója évente 600 frtot és fia Márk ezeknek ellátására létesítette utóbb az alumneumot is.

5G

) A nemesi, mágnási iskolák kategóriáját tehát el kell ejtenünk a Szepességen, mert ilyen exkluzif jellegű iskolák a reformáció teremtette demokratikus korszellembe be sem illeszkedhettek volna, mikor mindenki, tehát a Máriássy, Görgey és Horváth nemesi család pártfogásával fenntartott iskolák ís, a népnevelés és az általános műveltség szolgálatában állottak.

57

) 3. Az ev. iskolaügy Lőcsén. Lőcsén a középkori értelemben vett városi latin iskola fennállott jóval a reformáció előtt. Feltehető, hogy Henkel János plébánossága és Coxe Lénárd rektorsága idején hajolhatott leg54

) V. ö. a késmárki líceumról szóló fejezetét „A késmárki ág, hitv. ev. kerületi líceum pártfogóságának története" c. munkámmal. (Különlenyomat a nikolsburgi béke 300-dos évfordulójára kiadott Emlékkönyvből, Sárospatak 1922. 36. 1.) 55

) Lásd „Gróf Thököly Imre késmárki udvartartása" c. tanulmányómat (Közi. Szepes vm. multj. 1914. 2. és 12. 1.) 5fl

) Weber S. i. m. 52. 1. 57

) A nagyeőri iskolára vonatkozó eredeti iratokat, mint ezt Szelényi Ödön dr. (í. m. 154. 1.) kinyomozta, a XVIII. sz.-ban Szirmay András Pazdícsra Zemplénm.-be vitte, ahol azután nyomuk veszett. Legalább magam sem tudtam Pazdícson nyomukra akadni.