Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

először az erazmisztikus irány felé s ebben a szellemben működ­vén tovább, kedvező talajt teremtett a maga körében a refor­máció tanainak befogadására. Coxe L. 1520-ban március hó 16-án foglalta el Lőcsén a rektori állást 1 ) s bár csak l 3 / 4 évet töltött ebben a tisztségben, mégis maradandóvá tudta tenni mű­ködését Lőcsén azzal, hogy a merev scholasztikus rendszer he­lyébe friss szellemet hozott s az iskolát a humanista műveltség fészkévé igyekezett tenni. A nyelvi ismereteknek, úgymint a latin és a görög nyelv elsajátításának nagy szerepet juttatott s a tárgyi ismeretek megszerezhetése céljából kiváló fontossá­gúnak tartotta a nyelvi oktatást. Ő maga jeles humanista, poéta laureatus volt s k széleskörű műveltséggel bírt, melyet Tübingen­ben, mint Melanchton tanítványa, erazmista szellemben gyara­pított. Nem tekinthető ugyan Coxe szoros értelemben vett hit­javítónak, vagy új hit terjesztőjének, de mindenesetre Melanch­ton szelleméből hozott magával Lőcsére s azt átplántálta tanít­ványai lelkébe. Nem lehet véletlenség műve, hogy Coxe közvet­len rektorsága után tűnnek fel az első szepességi tanulók Wit­tenbergben s számuk azután csakhamar felszaporodott. Cyriák Márton és Siegler J. lőcsei studensek első szepesi tanítványai Melanchtonnak és feltehető, hogy Coxe tanácsa folytán válasz­tották ők a wittenbergi egyetemet a közel fekvő krakkói helyett, melyet az időben a szepességi ifjak nagy számban látogattak. •Coxe lőcsei működése csak egy rövid, de tartalmas fejezete hányatott életének. A kiváló humanista tudós jó ideig élt meg­előzőleg az angol kir. udvarban, mint az ifjú VIII. Henrik király nevelője, de utóbb elvesztette volt tanítványa kegyét s szerte bolyongott Európában. Vándorlásai közben jutott el Lőcsére, hol rövid időre megpihent, de 1581-ben december hó 13-án már Kassára megy ískolarektornak, 2 ) Nemsokára követte őt Henkel János lőcsei plébános is Kassára (1522). 3 ) E két férfiú között kétségtelenül szellemi kapcsolat áll fenn. Henkel J, is fogékony az erazmista tanok iránt. Lehetséges, hogy épen Coxe L. hozta őt egyenes összeköttetésbe Rotterdami Erazmussal, a hires hu­manista krakkói orvos Antonius János révén, s hogy lelkes kö­Wagner, Anal. II. k. 140. és 122. 1. s Hain 19. 1. 2 ) u. o. i. h. és lásd még Kemény i. cikkét a Tört. Közi. Abauj-Torna várm. multj. II. évf. 82. 1. és Békefi R. i. m. 128. 1. 3 ) Sperfogel krónikája i. h. és Wagner Anal. II. 142. 1. és Hain 24. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom