Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

tanítására különben is nagy súlyt helyeztek az ev. iskolákban, úgy hogy az istentiszteleten a tanulók vegyeskara rendesen köz­reműködött. Az iskola a város lakosságára ís éreztette hatását, amennyiben Matheóczon a polgárok közül már többen értettek a zenéhez. 21 ) Az elzálogosított városokban az ev. latin iskolák a XVII. század másik felében sorra Brotschulekká lettek. A városi ma­gisztrátusok katholíkussá való tétele után a városi segélyt elvon­ták tőlük és az iskolák fenntartási költségei tisztán a hivek ál­dozatkészségére hárultak, úgy hogy a viszonyokkal számolva, az osztályok és tanítók számának apasztása mellett, egyszerű Brotschulék léptek a virágzó és itt-ott életképes ev. latin iskolák helyébe. Még leghosszabb ideig virágoztak a szepesváraljai, szepesolaszií és iglói ev. latin iskolák, de Bársony Gy. püspök bíztatására Lubomírszky Szaniszló Herákliüs elnyomta csak­hamar 1674-ben ezeket az iskolákat ís. Lubomirszky Szaniszló és fia. Szaniszló Herákliüs különben ís féltékeny szemmel néz­ték az ev. latin iskolák virágzását, mert féltették tőlük az álta­luk alapított és szervezett podolini piarista kollégium jövőjét. Erre vezethető vissza az, hogy míg Lőcsén és Késmárkon a maga­sabb tudományok rendszeres előadása híressé tette az ottani ev. iskolákat, addig az elzálogosított városokban ilyen magasabb jellegű iskolát nem tűrtek a Lubomirszkyak a podolini piarista kollégiumra való tekintettel, hiszen Lubomirszky Szaniszló, mint láttuk, még a Szepeshelyen emelt jezsuita kollégiumtól ís féltette a podolini piarista kollégium hirét és jövőjét. Míg a XVI. század végén és a XVII. század ötvenes éveiben még elég sűrűn akadunk a Wittenbergben és Lőcsén felavatott lelkészek között olyanokra, akik az elzálogosított városok valamelyiké­nek ev. latin iskolájában végezték egyetemi előtanulmányaik java részét, addig 1642-ben, a.podolini kollégium megalapítása után, már csak szórványosan akadunk ez iskolák tanítványaira. Legtöbb tanítványa volt az elzálogosított városok ev. latin iskol4í közül az iglóínak és a wittenbergi és lőcsei lelkészava­tásoknál azok száma, akik Iglón végezték egyetemi előtanul­mányaikat, nem csekély. 22 ) Az elzálogosított városok ev. latín iskolái Lubomírszky 21 ) u. o. 78. 1. a2 ) Lásd az Ev. eml. és a lőcsei névjegyzéket és lásd későbben az iglói latin iskola fejlődéséről szóló fejezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom