Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
Negyedik rész. IV. Az ev. közoktatás története a Szepességen. 1. A szepesi ev. népoktatás általános jellemzése. Iskolaíajok és az iskolák szervezete. A reformáció elterjedésével kapcsolatos volt a közoktatás általános fellendülése a Szepességen. A reformáció előtt igen tekintélyes számban voltak a Szepességen falusi és városi iskolák, 1 ) de a népoktatást mégis az ev. iskolák tették áttalánossá és azok mélyítették a nép műveltségét azzal, hogy az iskoláztatást kiterjesztették a nép legszélesebb rétegeire. A tudomány többé nem egyesek kiváltsága, hanem közkinccsé lett, minthogy a nép is elsajátíthatta azokat az ismereteket, amelyek segítségévei a kor mozgató eszméinek mibenlétéről hű, tiszta és elfogulatlan képet alkothatott magának az eredeti források alapján. A népet bibliaolvasásra tanította és szoktatta a reformáció, sőt a biblia eredeti szövegének ellenőrzése céljából felkarolták az ev. iskolák a latin, görög és héber nyelveket ís, Amely iskolában e nyelvek tanítása feltűnik, ott jineghonosodott a reformáció szelleme, mivel ez az erazmiták, Melanchton F., Sturm J., Trotzendorf B., szóval a XVI. század pedagógusai által hirdetett rendszerváltozásnak egyenes következménye volt. Jóllehet a klasszikus nyelvismeretre nagy súlyt helyeztek a protestánsok XVI. századbeli pedagógusai, mégis túlnyomóan a vallásos szellem lengi át egész iskolarendszerüket, mert míg a vallásosságot pedagógiájuk gerincévé tették, addig a nyelvtanítás csak eszköz volt kezükben a cél elérése térdekében. 2 ) x ) Dr. Békefi Rémig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Bpest 1906. 21—62. 1. és 205—215. 1. és lásd ugyan e szerzőtől: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bpest 1910. 216—218. 1., 337—344. 1. 2 ) V. ö. Molnár Al. ,,A közokt, története Magyarországon a XVIII. sz-ban" Bpest 1881. 102. és 115. 1.
