Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
A külföldi hatás kétségtelen a szepesi iskoláknál, 3 ) de szolgai utánzástól mindannyian tartózkodtak. Tanrendszerük nem eredeti, de a helyi viszonyoknak megfelelően a mintául vett tanrendszert sokszor lényegesen átalakították. 4 ) A népiskola a latin iskola kiegészítő része, sőt azzal együtt egységes iskolát alkotott, mert szigorúan elkülöníteti iskolafajok, az egyetemtől eltekintve, még nem voltak. Az iskola jellege teljesen a tanító-személyzettől függött. Ha a tanító nagyobb képzettségű volt, az iskola nemcsak elemi ismereteket nyújtott, hanem a trivium, sőt a kvadrivium tárgyait is felölelte, A városi iskolák úgyszólván kivétel nélkül a hét szabad művészet tananyagát tanították Melanchton, Trotzendorf, Sturm tanrendszerének megfelelően kibővítve és átalakítva, sőt nemcsak Lőcsén, Késmárkon, hanem néhány elzálogosított város iskoláiban is adtak elő magasabb theologiai és bölcsészeti ismereteket. Ezek az iskolák sok tekintetben Melanchton ,,schola privata"-jára emlékeztettek és nálunk nemcsak előkészítőül szolgáltak az egyetemi tanulmányokhoz, hanem szakképzettséget is nyújtottak, mert sok tanuló szegénysége miatt nem kereshette fel a külföldi egyetemeket és az ezen iskolában nyert ismeretekkel vállalt papi, tanítói és esetleg más hivatalt. A szepesi iskolák szervezésénél feltétlenül Trotzendorf goldbergi iskolája szolgált mintául, mert minden egyes egyházközség iskolájával önmagára volt utalva és így a szerény fenntartási költségeknek megfelelően a nagyobb iskolák, Lőcse és Késmárk kivételével, legfeljebb három osztályból állottak. Az egyes osztályok keretén belül azonban több fokozat volt és egy-egy osztályban rendszerint két évig maradtak a tanulók, vagyis tanulmányi szempontból több csoportra osztották ugyanegy osztály keretén belül a tanulókat. De néhány helyen a harmadik osztály elvégzése, ha jelesebb rektor volt, esetleg 3 évig is tartott és itt a tanítás 3 ) Miután Molnár A. í. művében épen csak megemlíti a lőcsei és késmárki latin iskolákat, szükségesnek tartottam azok jelentőségére kissé részletesebben kitérni. *) Végtelenül sajnálhatjuk, hogy Szontagh Gy.-nek 1579-ben az ev. iskolaügyről írt munkája nem maradt ránk. Kétségtelennek látszik előttünk, mivel Szontagh Gy., aki Kauffny Tóbiástól Kassa akkori jegyzőjétől elkérte a maga dolgozatát, melyet az iskolai rendtartásról és az oktatás menetéről írt és Kassán 1579-ben a városi tanácsnak bemutatott, Szepesszombaton is használhatta. Lásd Kemény L, ,,Az oktatásügy története Kassán' r c. cikkét a Tört. Közi. Abauj várm. múltjából 1. évf. 161—163, 1,