Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
III. A szepesi ev. egyház elnyomásának a kora
8. A tized, amelyet főleg csak evangélikusoktól szednek és amely körülbelül 4000—5000 frtra emelkedik évente, továbbá a város jobbágyfalvainak tízede is tisztán a kath. plébános jövedelmét teszi, ellenben az ev. prédikátorok csak alamizsnára s szerény önkéntes adományokra vannak utalva. 9. A városi tanácsba és képviselőtestületbe számon felül alkalmatlan kath. egyéneket neveznek ki és a képzettséggel bíró evangélikusokat kiszorítják onnan. 10. Brewer könyvnyomdáját, jóllehet az magántulajdon, előbb a város, sőt utóbb a jezsuiták ellenőrzésére bízták. 11. Az aposztátákat a legkegyetlenebb büntetéssel (börtön, éheztetés) sújtják és Lőcsén volt rá eset, hogy egy özvegy az ev. vallásra való visszatérése miatt hat évig a börtönben sínylődött. 12. Az ev. prédikátorokat és tanítókat kiutasítják a városból és alávetik őket a kath. plébánosok egyházi vizítációinak. 13. Az ev. iskolákban megtiltják a felsőbb tudományok tanítását, sőt Luther kátéjának elkobzásával is fenyegetőznek. 8 ) A pesti bizottság sokat foglalkozott az országos sérelmekkel, melyekhez a lőcsei emlékírat is szolgáltatott adatokat, de a bizottság kath. tagjai a Regnum Marianum eszméjétől el nem tértek és így elvi kérdésekben sem egyezhettek meg, részletekről még szó sem lehetett. 9 ) A király látván a pesti bizottság tárgyalásaínak eredménytelenségét, ismételten elhalasztotta annak üléseit és, utóbb Pozsonyba tette át annak működését, de ott sem mutatkozott a tárgyalásoknál békülékenyebb szellem, úgy, hogy Lőcsén is a vallási elnyomás egyre aggasztóbb lett és végképen veszélyeztette az ev. egyház jövőjét. Nagyon érzékenyen sújtotta a lőcsei evangélikusokat az, hogy a jezsuiták, akik cenzúrázták a Brewer könyvnyomdájából kikerülő könyveket, formálisan megakadályozták az ev. vallásos- és tankönyvek kinyomatását, illetőleg annyi törlést eszközöltek azokon, hogy kiadásuk lehetetlenné vált. Sok panasz merült fel Frühweisz Mihály kath. plébános ellen is, aki nemcsak törvénytelen magas stólát szedett az evangélikusoktól, ha8 ) Scholtz III. 152—154. 1. és lásd még Tomaschek „Andenken an die 300 jähr. Jubelfeier" i. m. 81—82. 1. 9 ) Magyarorsz. egyetemes ev. egyházi levéltár Budapesten la. 11/3. és 6. Lásd itten a pesti vallásügyi bizottság tárgyalásainál felmerült összes sérelmeket.
