Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
főhatósága volt nemcsak a fraternitáshoz tartozó 24 városnak, hanem az összes telepeknek, falvaknak; sőt jogköre még a soltészségekre is kiterjedt. A fogalmaknak ilyetén összezavarása onnan is eredhetett, hogy a társulat tagjai királyi plébánosoknak nevezték magukat, mivel jövedelmeiket királyi kiváltságok alapján nyerték, A királyi parochíát azután összecserélték a királyi várossal. Már Klesch Dániel is rámutat erre a valószínűségre, de még nem látta maga sem tisztán a helyzetet, mert azt mondja, hogy a fraternitás egyházi és polgári természetű szövetség volt, noha az utóbbi feltevés kezdetben merő fikció. Az ő nézetét 35 ) fogadta el Bél M, is, : ' ,G ) tehát ő is tévedett annyiban, hogy a szászok egyetemének politikai különállását a 24 királyi plébánosok társulatának önálló szervezetével tekintette egynek, noha ez kezdetben tisztán magánjellegű társulat volt, ha szabad úgy mondanunk, 24 város papjainak céhtestülete, mely utóbb számottevő tényező lett a Szepesség kulturális fejlődésében. Bél M, nézetét vallják az összes eddigi müvek, melyek a szepesi szászokkal foglalkoztak. Pedig e nézet téves először is azért, mert a szepesi szászok nem huszonnégy, hanem már Károly Róbert korában negyvennégy helyen telepedtek volt le. De nem tesz a XXIV, szepesi városról említést a még régebbi 1271-iki szabadságlevél sem, amely ugyancsak részletesen szabályozta a szepesi szászok összies ügyeit és így, ha a XXIV, városnak közjogi jellegű szövetkezése lett volna, azt feltétlenül érintette volna. Nem is tehettek okleveleink a XXIV, szepesi város politikai szövetkezéséről említést, mert újra hangsúlyozzuk, nem közjogi, hanem tisztán egyházi társulás történt közöttük. Csak a XIV, század derekán, amikor a XXIV, szepesi királyi papok szövetkezete a kapott számos pápai és királyi kiváltság alapján nagy tekintélyhez jutott, keletkezett e városok között is némi kapcsolat, ami már a szepesi jogban (Zipser Willkür) is kifejezésre jut. De ekkor is a XXIV. város szövetségének tágabb, általánosabb értelme van, mint a fraternitás XXIV. regalíum parochorumnak, mert, míg az előbbi magába foglalja az összes szepesi városokat, amelyeknek élén a Landgraf áll, addig az utóbbi csak a papi társulathoz tartozó parochiávai bíró helységeket jelentette, amelyeknek száma rendszerint huszonnégy volt, de esetleg kevesebb 35 ) I. m. u. o. ' 3e ) I. m. i. h.
