Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Mindegyik felfogásnak megvoltak a maga lelkes hívei, kik meggyőződésük diadalra juttatásáért elkeseredett harcot folytattak. Németországban az ellentétek különösen a XVI. sz. utolsó negyedében élesedtek ki. A Philippistákat (Melanchton Fülöp követői), kiket máskép kryptokalvinistáknak is neveztek s a szigorúan lutheri felfogás híveit kibékítendő, Andreáé Jakab tübingeni egyetemi tanár rövid hittételeket dolgozott ki, mely mű többszöri átdolgozás és javítás után 1577-ben mint egyességí javaslat (formula concordíae) a németországi protestánsok között egységet akart teremteni. Mivel azonban a lutheri felfogással ellenkező tanokat eretnekségnek bélyegzi s Melanchtonnal szemben méltánytalan, e formula nem hozta meg a várt üdvös .eredményt. Két alakban dolgozták ki a művet, egy részletesebb (solída declaratio) s egy kivonatos rövidebb formában (Epitome), tizenkét pontból áll, melyben teljesen Luther szellemében tisztázza a hitbeli kérdéseket, A hit egyedüli szabályozója az Evangéliom, de a törvényt is kell hirdetni, hogy az emberek a bűnt, mely kárhozatba visz, megismerhessék"! Az adiophorákról azt tanítja, hogy ezek, ha az elv megmentéséről van szó, lelkiismereti dolgokká válnak, A hit által való megigazulást megkülönbözteti az ezt követő állandó megszenteléstől, A jó cselekedetek nem szükségesek az üdvözüléshez, de az igaz hit jócselekedetek forrása. Az üdvözülésre és az úrvacsorára nézve szintén teljesen Luther álláspontján épül fel a Formula Concordíae, mely épen azért nem elégítette ki az ellentétes felfogás híveit. Ágoston választó fejedelem összegyűjtötte az összes lutheri szellemű hitvallásokat s a Formula Concordíae-t egy teljes gyűjteménybe, melyet német nyelven kiadott s ez lett a németországi orthodox lutheránusok közös hitvallásává. A „Liber Concordíae" tartalmazza: a három ókeresztény hitvallást, az augsburgi hitvallás változatlan alakját (Invaríata), ennek Apológiáját, a smalkaldeni cikkeket, Melanchton értekezését (De protestate et primatu papae), Luther két kátéját s a Concord. Form, mindkét alakját. 1 ) A Szepességnek reformált része sem volt egységes vallási ' 1 ) V. ö. Goschel, Die Qonc. Form, nach ihrer Gesch. Lehre u. Bedeutung. Leipzig 1858. és Frank, Die Theologie der Conc. Form. 4. k. Erlangen 1858.
