Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
eperjesi zsinat tehát igen okszerűen intézkedett, mikor a jelzett ünnepek megtartását elhalaszthatónak ítélte. Igaz, hogy Péter-Pál napját is említi, mely aratás szempontjából (a szénakaszálást, gyűjtést figyelmen kívül hagyva) a Felvidéken korai dátum, de lehetséges, hogy Sáros vagy Abauj déli részein némely évben már akkor is aratnak, vagy pedig, hogy ez ünnep felemlítésére a délibb alföldi megyék viszonyai adtak impulzust. Még valószínűbb, hogy a két első időpont (PéterPál és Ür színe változása) jun. 29., augusztus hó 6. felemlítésével csak jelölni akart a zsinat bizonyos tág spáciumot, melyen belül az aratási munkálatok megindulnak s részben be is fejeződnek. A szabályzat e cikke tehát nem ellenkezik a topográfiai s éghajlati viszonyokkal annyira, hogy emiatt kétségbe vonhatnánk azt, hogy az eperjesi zsinat alkotta. Sőt a szabályzat azzal, hogy oly nagy tekintettel van a mezei munkálatokra s miattuk négy ünnep elhalasztását javasolja, mivel azok a legszorgosabb munkaidő hetére esnek, — mintegy utal a Felvidék éghajlati viszonyaira s helyi eredetét egyenesen elárulja. Ugyanis a Felvidéken, ahol hirtelen nagy időváltozás nem ritkaság, a termés betakarítása szempontjából egyetlen henye nap is nagy veszteséget jelenthet s részemről abban, hogy a szabályzat a szempontot figyelembe veszi, egyenesen felvidéki eredetének bizonyítékát látom. Zoványi szerint az eperjesi zsinat végzéseinek hitelességéhez gyanú fér, mivel a zsinat oly ünnepek megülését figyelmen kívül hagyta, tehát eltörölte, amelyeket 1560-ban az V. sz. kir. város megülendőnek tartott. Nem hiheti, hogy az egyszer eltörölt ünnepek megülését másfél, vagy két évtized múlva újra visszaállították volna. Részemről azt sem tartom lehetetlennek, mert hiszen példának hozhatom fel, hogy a XXIV. szepesi városi fraternitás 1605-ben eltiltotta az Űrnap és Szt. Lőrinc-nap megünneplését és 1610-ben mégis kijelentette a nemesség, hogy e két ünnepnap fenntartását óhajtja, mivel ez által néni sűlyednek le a pápista babonába. 10 ) Ott van még Fabri Kristóf illésfalvi lelkész esete is, midőn 1582-ben az egyházközség sz. Miklós kultuszának felújítását követelte tőle, jóllehet a reformáció annak má»* régen véget vetett. 11 ) 1U ) Matr. Goltziana 63. 1. ») Matr. Moll 591—594. 1.
