Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

azon felfogásában, hogy az archidiaconus szó csak a plébános alá rendelt első prédikátort jelentette volna. Annyiban igaza van Zoványinak, hogy a Szepességen az archidiaconus szó, mely a kath. egyház szervezetében főesperest jelentett, a reformáció hatása alatt más értelmezést nyert és ezentúl tényleg a lelkipásztor alá rendelt prédikátorok elsőjét jelentette. Használatban lehetett azonban még Lőcsén kívül az V. sz. kír. városi egyházmegye egyéb területén az archidiaconus szó régi értelmezésében ís, hiszen a zsinat végzése maga is az „archidiaconus vagy a senior" tisztségéről szól és azonfelül tudjuk, hogy az egyházi szervezet sem annyira fejlett még, hogy köz- és egyházjogi műnyelvezetünk véglegesen kialakult volna s a kifejezések, illetőleg elnevezések árnyalatait oly élesen megkülönböztette volna. Végére hagytam Zoványi ellenvetései közül az elsőt, amely látszólag a legsúlyosabb, de a tények kellő mérlegelése mellett ez is veszít meggyőző erejéből. Az 1546. eperjesi zsinat harmadik cikke a megtartandó ünnepekről szólván, kijelenti, hogy Péter és Pál napja, Erzsébet látogatásának ünnepe, Magdolna és Jakab apostol napja más napokra helyezhető át, mivel az aratás idejére esnek és a nép akkor sok munkával van elfoglalva és a sok ünnep megakasztaná munkájában. Az eperjesi kánon az Ür színe változása ünnepének (aug. 6.) megülését nem tolta ki későbbi időpontra s emiatt Zoványi helyesen arra következtetett, hogy e határidőre be kellett volna fejezni az aratást, pedig sem Szepesben, sem Sárosban s Abaujban nem készülhettek el még ekkorra az aratási munkálatokkal, mivel június végén még csak meg sem kezdődhettek. Péter és Pál napján még nem érett a gabona a Felvidéken, de viszont Erzsébet látogatása ünnepén, Magdolna (jul. 22.) és Jakab apostol napján (jul. 25.) már a Szepességen is kezdetét veheti az aratás, hacsak kivételesen zord időjárás nem késlelteti a gabona érését s az Űr színe változásáig már a mezők jó része le van aratva. A Felvidékre, különösen a Szepességre nézve Anna asszony napja jelenti, átlagos évet számítva, az aratás kezdetét (jul. 26.), ez a Felvidék Péter-Pál napja. A verejtékes munka ideje ez a hét, melyet azonban a fentebb említett ünnepek megülése úgyszólván munkaszünetté változtatott volna és sokszor káros hátramaradást idézett volna elő. Az