Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 13. 1848-1849

— 56 — sereg visszaszorította a jó részben újonc honvédekből és gyakorlatlan nemzetőrökből álló magyar sereget. Az osztrák vezér, Windisckgrätz herceg, Budapestet is elfoglalta. A kormány s az országgyűlés Debreczenbe költözött át. Egy kisebb magyar sereg Szolnoknál védte a Tisza vonalát. Görgey Arthur, a lángeszű fiatal fővezér, a fősereggel rettenetes hideg téli időben a Kárpátokon, Beszterczebányán, Kassán át vonult vissza Debreczen felé. Fényes diadala volt serege egy részének a branyiszkói osztrák hegyi állás elfoglalása, Szepes megye keleti határán. Ezalatt Kossuth és társai bámulatos erélyességgel szervezték egymásután a honvédzászlóaljakat. Az egységes Ausztria s a független Magyarország. Pest elfoglalása után azt gondolták az osztrák kormányférfiak, hogy Magyarország már le van verve. Kimondatták tehát a fiatal császárral, Ferenc Józseffel, a lemondott V. Ferdinánd utódjával, hogy Magyarországot bekebelezi az egységes Ausztria tartományai közé. Erre feleletül a debreczeni országgyűlés elszakadt a Habsburg-háztól s a független magyar állam ideiglenes köztársasági elnökéül Kossuth Lajost választotta meg. Ezalatt a harc tovább folyt. 1849 tavaszán a magyar hadsereg Görgey Arthur vezetése alatt fényes diadalok egész sorozatában, többek között Hatvan, Isaszeg, Vácz, Nagysalló, Komárom mellett legyőzte az osztrák fősereget és Budát is visszafoglalta. Keleten a lengyel Bern József Erdélyt foglalta vissza. Délen Perczel Móric a szerbeket verte le. Ekkor azonban minden rosszra fordult. Az oroszok hatalmas cárja, I. Miklós, ellensége volt a szabadságnak. Haragudott azért is, hogy a magyar seregben sok lengyel alattvalója harcolt. Ausztria segítségére küldte