Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 14. Az elnyomás és a kiegyezés

tehát 200,000 főnyi hadseregét. Ausztria és Oroszország egyesült ereje ellen remény és kilátás nélkül is, a becsületért, tovább harcolt a vitéz magyar sereg. Azonban a temesvári nagy csatavesztés után nem maradt más hátra, mint a fegyverletétel. A kormány is belátta ezt : Kossuth és társai Görgeynek adták át a hatalmat. Ez a teljes hatalmú kormányzó, vagyis diktátor azután, mint előre kijelentette a kormánynak, letette a fegyvert. De nein az annyiszor legyőzött osztrák előtt, hanem az oroszok előtt. A megtorlás. Kossuth és a legtöbb vezető ember s a honvédek egy része kibujdosott. Az itthonmaradókat Haynau. a teljes hatalmú osztrák kormányzó, kegyetlenül büntette. Az aradi tizenhárom honvéd tábornokot és Batthyányi kivégezték. Görgeyt Ausztriában zárva tartották. Őt az orosz cár nem engedte kivégezni, mivel serege előtt tette le a fegyvert. Sok száz hazafit börtönbe zártak. A volt honvédeket osztrák katonának sorozták be. Az egész nemzetre gyász borult. 14. Âz elnyomás és a kiegyezés. A Bach-korszak. Amit a fiatal császár nevében elrendeltek, azt most megvalósították. Magyarországot bekebelezték az egységes Ausztriába. Bach Sándor császári belügyminiszter az országot kinevezett hivatalnokokkal kormányozta. Ezek többnyire idegenek voltak. A magyarok gyűlölték, lenézték és „Bachhuszárok"-nak csúfolták őket. Hivatalokban, iskolákban a német nyelv lett az úr. Könyvet, újságcikket csak úgy volt szabad kinyomatni, ha a hivatalos ellenőr, a cenzor, megengedte. Aki szabadabban beszélt, vagy talán bírálni merte a hatalmasokat, azt börtönbe vetették.