Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 2. A fejedelmek kora

— 7 — elkalandoztak. A szomszédos népek meggyűlölték a magyarokat és rémes meséket költöttek róluk. Pedig nem voltak kegyetlenek, mint azt a szentgalleni eset is bizonyítja. A szentgalleni svájci bencés kolostorból mindenki menekült egy magyar csapat elöl, csakHeribáld maradt ott. Ezt nem bántották a magyarok, sőt megvendégelték és daloltak, táncoltak vele. Mikor évek múlva egy másik magyar csapat vonult el Szent Gallen közelében, Heribáld könyörgött: eresszék ki kedves magyarjaihoz. Riade, Augsburg. A nagy német nemzet a maga védelmére egyesült. Eszak-Németországban Madarász Henrik német király Riadénál megállított egy magyar sereget. Fia, Nagy Ottó pedig Augsburgnál, 955-ben, tönkreverte a magyarok nagy seregét. Egész világ bámulta Nagy Ottót, hogy ily hatalmas sereget le tudott győzni. Hét évvel utóbb felruházták a legmagasabb ranggal. Rómában, 962-ben, a pápa megkoronázta római császárnak. Ezóta állandóan a német királyok voltak egyúttal a római császárok és világuralomra törekedtek. A német-római császárok ellen védekeznie, kellett a kisebb számú magyar nemzetnek. Védelmi rendszer. A keresztyénség terjedése. A bölcs magyar fejedelmek a nyugati határon egész sánc-rendszert, gyepüket alkottak. Az átvezető néhány úton kapuvárakat építettek. Védelmükre határőröket telepítettek, így álltak ellene a németek támadásainak. Hogy az ellenállás erősebb, egységesebb legyen, a fejedelmi hatalmat erősítették és Géza fejedelem több törzsfőnök hatalmát megtörte. Fontos volt az is, hogy a keresztyén vallás elterjedése folytán a németek és magyarok közt való gyűlölködés csökkent. A közös vallás papjai a békességet hirdették a magyarok és németek között.