Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 3. Az Arpád-királyok kora

Árpád-fejedelmek: Árpád Zsolt. 887-907 907—947 947-972 972—997 Taksony Géza. . István, mint fejedelem. 997—1001 3. Az Arpád-királyok kora. Szent István. Szent István szervezte a magyar keresztyén egyházat. Püspökségeket alapított, templomokat épített, a papokat gazdag javakkal s a tizeddel, vagyis dézsmával megajándékozta. Maga is térített, de erővel is terjesztette a keresztyén vallást. Hatalmát megszilárdította, leverte a lázadókat, így Koppányi, Ajtonyt, Gyulát, akik ellene részint fejedelemsége, részint később királysága korában fegyvert fogtak. Megszerezte Rómából a királyi koronát s 1001ben megkoronáztatta magát. Fényes királyi udvart szeivezett. Nádort, országbírót, tárnokmestert nevezett ki. A királyi uradalmakat vármegyékbe szervezte. Ezekből volt a királynak jövedelme s a vármegyei jobbágyok voltak a király katonái. Jó törvényeket alkotott. Fia, Imre, korán meghalt. Utóda nővére fia, a velencei Péter lett. Védelmi háborúk a németek ellen. Szent István gyenge utódai, Péter, Aba Sámuel, I. Endre és Salamon korában a német római császárok el akarták foglalni Magyarországot. Péter király hűségi esküt is tett III. Henrik császár előtt. De a nemzet vitézül védekezett és Béla herceg, a későbbi I. Béla király, a Vérteshegységben és Pozsonynál úgy leverte III. Henriket, hogy ez nem merte tovább Magyarországot támadni.