Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]

13 Christum hell und rein dargeben" s mert ezt a mértéket nem üti meg, Jakab levele „rechte stroherne Epistel." „Was Christum nicht lehrt, dass ist noch nicht apostolisch, wenns gleich S. Petrus oder Paulus lehrte. Wiederum, was Christum predigt, dass wäre apostolisch, wenns gleich Judas, Hannas, Pilatus und Heródes thäte

1. A szentségekkel kapcsolatban is teljes mértékben érvényesül az ige. Luthernél az igét és szentségeket újra szoros egység köti össze

2. S csorbítatlan az ő értelme szerint való kultuszban Isten prioritása. Kultusz csak akkor lehetséges, ha Isten igéje hirdettetik 3 s az ige hallgatása annyi, mint „audire Deum per testes suos."

1 Világosan kidomborodik Isten prioritása a torgaui templom fölavatásakor adott definitióban: „dass dies Haus dahin gerichtet werde, dass nichts anderes darin geschehe, denn dass unser lieber Herr selbt mit uns rede durch sein heiliges Wort und wir wiederum mit ihm reden durch Gebet und Lobgesang." 5 S Isten prioritásának ez a föltétlen elismerése magyarázza meg itt is, hogy Luther miért volt oly közönyös liturgikus kérdésekkel szemben

0. A lutheri reformáczió kultusza ezeken a meggyőződéseken épül fel. Jellemzi mindenek előtt a kegyelmi eszközökhöz való kötöttség. „Neque Patris, neque Filii voluntas est, ut quisquam praedicationem verbi negligat aut contemnat, et interim exspectet, donee a Patre absque verbo et sacramento trahatur.

7 Jellemző továbbá — ezzel összefüggően —• az ige és a Lélek egysége. „Verbo adest praesens Spiritus Sanctus, et corda hominum aperit, ut . . . diligenter attendant et ita convertantur sola gratia et virtute Spiritus Sancti"

8. A Krisztusról való bizonyságtételnél nagy nyomaték van annak hangoztatásán, „quod homines non possint iustificari coram Deo propriis viribus, meritis aut operibus, sed gratis iustificentur propter Christum per fidem",

9 mert „haec doctrinaaffert firmám consolationem conscientiis." "'Mindebből következik a lutheri kultusz harmadik jellemvonása: Isten prioritásának minden következményeivel való elismerése s így minden theurgia kizárása a kultusz motívumaiból. A kultusz, a mely nem egyéb, mint az ige hirdetése, mindenek előtt a Szent Lélek ténye. „Ex promissione verbi Dei certo statuere debemus, quod verbum Dei praedicatum et auditum revera sit ministerium et organon Spiritus > Luther i. k. VII. 13. o. 21. o. 24. o. - L. Cat. minor IV. 2. 10., VI. 6., 8., 10. Müller: D. symb. Bücher d. evluth. Kirche. X. kiad. 361. és 365. o. 3 Von d. Ordnung d. Gottesdienstes in d. Gemeinde. Luther i. k. VII. 154. o. 4 Achelis: Prakt. Theol. II. kiad. 562. o. 5 Luthers Werke i. k. V. 520. o. 6 Legjellemzőbb e tekintetben talán Buchholzerhez írt levele. Luthers Werke i. k. VIII. 442. o. L. még Rendtorff i. m. 22. o. • Form. Cone. II. XI. 76. Müller i. k. 720 o. 8 Form. Cone. I. II. 5. Müller i. k. 524. o. s Conf. Aug. IV. 1. Müller i. k. 39. o. 1

0 Ap. Conf. XXIV. 48. Müller i. k. 259. o.