Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]

7 A Jézus szerint való, teljes következetességgel az igét uraló kultusznak legszembeötlőbb jellemvonása tehát minden más kulíuszszal szemben

1 Isten feltétlen prioritása. Jézus szerint minden Istentől indul ki: a Krisztus küldetése, a bűn felfedése, a kegyelem fölajánlása, a Krisztus műve a maga teljességében s a mindezeket hirdető ige is Isten üzenete. Az embernek csak meg kell hallgatnia, a mit az ige mond s engednie kell a hívó szónak.

2 S ha Jézus elmegy, jön helyette a róla bizonyságot tevő Lélek. Nem a tanítványok, ő szól a tanítványok által.

3 S épen ezért, mert ebben a kultuszban mindenek előtt és mindenek fölött Isten a cselekvő, szükségtelenek kultikus szabályok, a melyek az ember teendőjét szabályoznák. Jézus nem szervezte az igaz kuituszt, nem adott liturgikus szabályokat.

4 Tökéletes ellentéte tehát ez a kultusz mindennemű theurgiának, a mely a „colere" fogalmát Istenre való vonatkozásában is a „colere agrum" értelmében használja.

6 Csak ennek a kultusznak van szüksége körülményes utasításokra, liturgikus szabályokra, mert itt a prioritás az ember részén van. Ezen a nyomon kell elindulnunk. Közvetlenül és közvetve az a kultusz kapcsolódhatik Jézushoz, a mely 1. az igét és az igével összekapcsolt keresztséget és úrvacsorát tekinti annak a kultikus szervnek, a mely által Isten az emberrel érintkezik, a mely 2. teljes mértékben érvényesülni engedi az ige hirdetésében az evangéliumot: Istennek kegyelmét a Krisztusban és a mely 3. csorbítatlanul elismeri a kultuszban az emberre! szemben Isten prioritását

6. Ez a megállapítás természetesen nem akar a ker. kultusznak teljes képe lenni. A sacrificialis momentumot pl. teljesen figyelmen kivül hagyja. De épen ezért alkalmas arra, hogy elvezessen bennünket ahhoz a kultuszhoz, a melyet mint Jézushoz csatlakozó kultuszt vizsgálódásunk tárgyává tehetünk. Az apostoli kor kultusza főleg Pál leveleinek, az Actának és a Jelenések könyvének bizonyos adataiban tükröződik

7. Ha ezek 1 Izrael Jézus koiabeli kultuszát egybe foglalhatjuk az akkori pogány kultusszal. Theurgia az egyik is, másik is. Rendtorff: Die Geschichte d. christl. Gottesdienstes unter d. Gesichtspunkt d. liturgischen Erbfolge. 6. o. 2 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akarata bénaságra van kárhoztatva. Ellenkezőleg: Máté 22, 4. 3 Máté 10, 20! 28, 1

0 ; Luk. 24, 4

9; Ján. 7, 3

9 ; 14, „-„; 15, 2

0; 16, 20, 22—

23 ; Acta 1, s. 8. A Lélekre vonatkozó igéret nincs feszültségben az ige értékelésével: Schlatter i. m. I, 194. o. 1 Rendtorff i. m. 16. o. 5 Rendtorff i. m. 6. o. 6 Ennek a hármas criteriumnak formai és tartalmi helyességét a megelőző és következő fejtegetéseken kivül többek között az is bizonyítja, hogy a mikor Luther szembe fordult az addigi kultikus fejlődéssel, azt a fentivel lényegben teljesen egyező hármas critérium mértéke alá helyezte. L,: Von d. Ordnung d. Gottesdienstes in d. Gemeinde. Luthers Werke. Herausgegeben v. Buchwald, Kawerau, Köstlin u. a. VII. 154. o. 7 A jelenések könyvében annyiban, a mennyiben pl. képeiből következtethetünk az akkori kor kultuszára. L. Köstlin: Geschichte d. christl. Gottesdienstes. 6. o.