Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 41. §. A házasságkötés

szónak, a summáját szedegesd ki ezeknek és ad eleikbe rövideden". 4. Imádság. A beszéd tartalmához illő rövid könyörgés. 5. Mi Atyánk. 6. Kérdések. „Imár feleljetek az én kérdéseimre és abban legyenek bizonyságink, mind a jelenvaló személyek. K. : Emlékezel-e róla, ha valakinec ez iambor szömelv kívül, másnac attad hitedet? F. : Nem attam. K.: Akarod-é ez iambor szömelyt Isten Törwénye szerint iámbor hazas társul hozzad venned ? F.: Akarom. (Ezenre kérdezze meg az Lelki Pásztor az másik szömélyt is és az után mondja nekic :) Fogiatoc egy mas kezet, es mondgyad te férfin : 7. Eskütés. Isten téged ugy segellyen, Atya, Fiu és Szent Lélek, egy bizony Isten, Hogy ez Ersebet aszonyt szereted, És Isten paranczolatja szerint, iambor hazas társul hozzad veszed. Hol­todig, holtáig nem akarod hadni semmi nyavalyaiaba, Isten teged ugy segellyen". (Az után mondja az asszony is igenkent). 1 8. Gryűrűzés. Ez a gyűrűk kicserélésében állott. Mivel pedig az akkori jegygyűrűk nem voltak mind karikagyűrűk, Bornemissza itt nem ad meghatározott beszédmintát, hanem csak jegyzet­képpen mondja a következőket : „Ha ezüst vagy arany a gyűrű és ha drágakő vagyon benne, abból is az értelmes prédikátor szép áldást és intést mondhat, hogy a mely tiszták és becsü­letesek azok és mint a kő egygyé lett az aranynyal, hogy immár a kettő egy gyűrűnek mondatik: így ők is egyesek, egymás szeretők, tiszták és becsületesek legyenek, mind Isten, mind emberek előtt, 1 A menyasszony esküje „hozzád veszed" helyett „hozzá mégy" kivételével ugyanaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom