Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 41. §. A házasságkötés

9. A község előtt való vallás felőlük : Mivel hogy ez ket tiszteletes szömely Peter uram es Erzsebet asszony, Isten törvényé szerint öröc hazassagban akarnac egymassal lakni, es azt kezeknec öszve fogasavai, hiteckel, es annak ielevel, gyűrűvel ielentic és vallyac, mind Isten előt, mind az ő Anya szent Egyhaza előt kegyelmetek előt. Es azt senki sem ellenzette, Azért en is Istennec akarattyábol, az ő kepebe, az ő szent áldomasaval öszvekötöm őket. Hogy az kiket az Wr Isten öszve szerez és öszve szentel, ember azokat egymastul el ne valasza. 10. Áldás.

1 Egy az írásból vett áldás kibővítve a házasokra vonatkozólag. A keresztúri agenda a házasságkötésnél is a régebbiekből merít, csakhogy itt nem Heltait, hanem Bornemiszát követi. Az egyes elemek csaknem szórul-szóra vétetnek át. Mindössze a sorrenden történt változtatás, a mely ez agendában a következő : 1. Felhívás imára. 2. Térden állva mondott Miatyánk. 3. Beszéd. 4. Kérdések. 5 Esketés. 6. A község előtt való vallás felölük. 7. Miatyánk. 8. Imádság (Ez mivel Bornemiszánál nem volt, azért Heltaitól vétetett át egy kis sallangozással.) 9. Áldás. 1 „Ismét ere meg." 24 fol. Néhol szokás, hogy az elhálás után is egyházi személyhez hozzák a menyecskét. Mely szertartást tanulásért jó megtartani. Azért az értelmes lelkipásztor meg is emlékeztesse szépen tisztiről. Es meg áldván a menyecskét, mondja el avagy a felső imádságot vele egyetembe, avagy mást ahoz hasonlatost. Ha pedig a község is a menyegző házban prédikácziót kiván : bővebb értelemmel magyarázza meg a házasoknak négy féle tiszteket, avagy a menyegzőről való Evangeliomot, kiről én is írtam az én Postillamban. Az is többi közt segítség lehet. (Immár lássuk a keresztelésnek is szertartásit, miért hogy az házasság után a szülés következik.)